Szenc 760 éves

Igazi ünnepségre egy novemberre tervezett tudományos konferencián kerül sor, amelyen új információkat közölnek a város régmúltjáról. A konferencia történeti, művelődés- és művészettörténeti előadásokkal fogadja a résztvevőket. Idén a múzeum kiemelten foglalkozik az évfordulóval, ott tekinthető meg az első írásos említés nemes másolata pergamenen. „Az 1252 november végén kiadott oklevél jogilag alacsonyabb szintű adománylevél volt, amit a nádor adott ki egy földtulajdonjogi ügyben. A nádori adomány még nem bírt örök érvénnyel és ezt négy hónappal később meg kellett erősíteni az uralkodónál. A IV. Bélától kapott másik irat már örök időkre szólt, ebben található a korábban, novemberben kiadott oklevél teljes tartalma. Ennek másolata látható a múzeumban” – mondta el Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum vezetője.

Szenc nem 1252-ben alakult, ebből az időből csak az első írásos említés származik, előtte már volt ezen a területen település, amelynek létezését régészeti leletek tanúsítják. 1252 után húsz évvel pozsonyi német telepesek éltek a területen, akkor indul be a település fejlődése.

Szenc határában, a mai Szentmártonban is voltak településnek nyomai, ezek fél évszázaddal korábbra datálhatók. Szentmárton, amely szlávok lakta terület volt, még külön települést alkotott, ennek középkori nyomai a 8–9. századtól nyomon követhetők. Ez a település valószínűleg nevet is váltott, mikor a szentmártoni templomot felszentelték, ez a templom viszont a 15. század folyamán megszűnt. 1450-ből még vannak adatok, de ekkor már nem nagyon volt lakott terület a szentmártoni rész, vélhetően Szenc bekebelezte.

„Szenc kétségkívül a környék központja lett már a kezdetetekkor. A 14. században már heti vásárai voltak, vásárközponttá fejlődött. Első említése 1335-ből való. A leletek alapján bizonyítható, hogy az 1300-as években itt vámot is szedtek, vámhelynek is minősült. Az újkorban országos vásárokat tartottak itt. A város német többségű volt a tizennegyedik–tizenötödik században, hasonlóan a kis-kárpáti városkákhoz, Modorhoz, Bazinhoz vagy a felső-csallóközi településekhez. A németek aránya a 16. század folyamán nagymértékben csökkent, ami a fennmaradt gyér forrásokban is megmutatkozik: a németet felváltja a magyar. Ez az időszak nyugtalan évtizedeivel hozható összefüggésbe, amelyek nagymértékben hatottak a lakosság összetételére. A 16. század derekán például az I. Ferdinánd által a törökök ellen ide vezényelt spanyol zsoldosok a helyiek ellen fordultak és feldúlták a környéket. Pozsony vármenye 1553-as portaösszeírása alapján Szenc portái felét elveszítette, lakossága a felére csökkent” – mondta a múzeum vezetője, aki mindenkinek a figyelmébe ajánlja a múzeum állandó történelmi tárlatát, amely azon túl, hogy nagy vonalakban bemutatja az eddigi régészeti, történelmi kutatásokat, számos eddig publikálatlan kutatási eredményre is felhívja a figyelmet.