Szellemi híd Érsekújvár és a hollandiai Naarden között

Bár Érsekújvár városnevében szerepel a „vár” szó, az ide érkezők ilyen jellegű, múltidéző építménynek még a romjaira sem bukkanhatnak. Az egykori várat a 16. században építették. Ám az egyszerű, négy füles bástyával ellátott, téglalap alapú palánkerődítmény nem bizonyult bevehetetlennek.

Gálik Éva restaurátor ismerteti elképzeléseitA szerző felvételeBár Érsekújvár városnevében szerepel a „vár” szó, az ide érkezők ilyen jellegű, múltidéző építménynek még a romjaira sem bukkanhatnak. Az egykori várat a 16. században építették. Ám az egyszerű, négy füles bástyával ellátott, téglalap alapú palánkerődítmény nem bizonyult bevehetetlennek. A bécsi udvari katonai tanács 430 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy új, stratégiailag fontos erődöt emel a mai város területén. A hatágú csillagnak kiugró bástyái és két főkapuja volt, melyeket széles vízgát tett biztonságosabbá. Szinte hihetetlen, de Hollandiában Naarden városát ma is egy ilyen erőd veszi körül.

Négy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az Érsekújvár – Naarden szellemi híd polgári társulás hozzákezdjen az erődrendszer – egyelőre csak tervbeli – újraépítéséhez. Az egykori erőd állta a többszöri ostromot, a török megszállást. Rákóczi fejedelem 1706-ban hosszabb időt töltött az erődben, melyet a császári seregek bombáztak. Végül 1710-ben III. Károly elrendelte az ellenzéki magyar nemesek erődítményeinek lebontását. Ez volt a végítélet, a „vár” eltűnt. Köveiből húzták fel a lipótvári börtön falait, és egy emlékművet is építettek, továbbá ezekből emelték a környező községek templomait.

A Castrum Novum – Naarden szellemi híd néven ismertté vált polgári társulás 2001 májusában alakult, 12 tagja egyetlen gondolat köré fonta az elképzelését. A holland Naarden városában található, az érsekújvárihoz hasonló erődrendszer részleges visszaállítását és legalább egy bástya korhű, eredeti helyén történő rekonstruálását tűzték ki célul.

– Az Érsekújvári járás, ahogy maga a város lakossága, több mint húsz százalékos munkanélküliséggel küzd. A holland–szlovák, vagyis Érsekújvár–Naarden kapcsolat kiépítése az egész régió életébe változást hozna a foglalkoztatáspolitika, a nemzetközi üzleti kapcsolatok területén. Városunk közlekedési szempontból kedvező helyen van, amit nem használunk ki elégségesen. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a vidéki turizmus és az agroturizmus fejlesztésére, mindehhez szeretnénk hozzájárulni – tájékoztatott Bak Árpád az erődrendszer részleges újraépítésének egyéb hozadékairól. A társulás tagja annak a tervezetnek a kidolgozója, melyet nemrég mutattak be egy összejövetelen. A leendő támogatókkal, valamint a városi-, illetve megyei önkormányzat, és a felsőbb államigazgatási szervek képviselőivel ismertették a céljaikat, és a segítségüket kérték.

A polgári társulás elnökétől, Bako Imrétől megtudtuk, mielőbb szeretnék megkezdeni az újbóli felépítést megelőző történelmi feltáró kutatásokat. Ezt követően ismeretterjesztő rendezvényeket, illetve szakmai konferenciákat szerveznek, melyeken folyamatosan beszámolnak az elért eredményekről. Elképzeléseik közt szerepel egy korhű makett megtervezése és elkészítése, csakúgy, mint a város hiteles krónikájának létrehozása. Ugyanakkor szeretnék felvenni a kapcsolatot a holland város polgári szervezeteivel. Az erődrendszer részleges visszaállításával nem csupán a régió kulturális színvonala emelkedne. A létesítmények különféle polgári szervezeteknek, konferenciáknak, továbbá egy vállalkozói inkubátorháznak adnának otthont.

– Elképzeléseinket a tervezetbe bekapcsolódók elvárásai szerint alakítanánk. A közcélú létesítmények mellett kiránduló-, illetve pihenőparkot szeretnénk létesíteni. A komplexumban kiemelkedő helyet kapna egy holland–szlovák kulturális központ. A környék alap- és középiskolái történelem órákat tarthatnak e helyszíneken. Az újraépített bástya otthont ad majd egy múzeumnak és egy török kávézónak is. Mindez érdekes látványosság lehetne a külföldi és a belföldi vendégek számára – szemléltette a bemutatóra készített vázlatokon Gálik Éva restaurátor. Nagy Imre, a társulás egyik alapító tagja szerint az egész város, mi több, a környék lakossága is kivehetné részét az erődrendszer felépítésében. Elképzelése szerint részvényeket, úgynevezett téglajegyeket adnának ki, és az „aranytégla” tulajdonosok beírhatnák nevüket az újkori történelembe.

Farkas Iván parlamenti képviselő, a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselője az elképzelést az önkormányzat régiófejlesztési tervébe, a készülő regionális jellegű tervezetbe kívánja beiktatni. – Fontos e történelmi-szellemi híd újraélesztése, magam is támogatni kívánom a kezdeményezést – hangsúlyozta Pischinger Géza, Érsekújvár új polgármestere, akinek a társulás felajánlotta a tiszteletbeli tagságot.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?