Stószfürdő, ahol gyorsan elmúlik a köhögés

Észak felől a Szomolnoki hegy fenyvesekkel borított gerince, délről a Gömör-Szepesi Karszt mészkő masszívuma védi, és ezen a védett helyen, a hegyek ölelésében, mintegy 650 méter tengerszint feletti magasságban Stószfürdő fogadja az enyhülésre, gyógyulásra vágyókat.

Stószfürdő (Kúpele Štós)

Csend, tiszta levegő, tizenkét vízforrás vize, nyugalom, szakszerű ellátás – ezek űzik el a betegséget.

Egy kis fürdőtörténet

Miután Stósz bányái a 19. század elejére kimerültek, a vasművesség lett a vezető iparág a vidéken. 1802-ben már jegyzik késgyártó vállalkozását, ez az iparág még ma is működik itt. A késgyártók közt is volt egy mester, Komporday Róbert, aki kiváló szakember, emellett olvasott, művelt, természetszerető ember volt, nem mellesleg lelkes híve a víz gyógyítói erejének. Neki köszönhető, hogy 1881-ben részvénytársaság alakult, és a Stósz fölötti, az időjárás viszontagságaitól védett, tizenkét állandó hőfokú forrással bíró hegyoldalon megalapították a gyógyfürdőt. Akkoriban igen nagy divatjuk volt a fürdőhelyeknek, a polgári jólétben élők egészségük megőrzéséért és szórakozás gyanánt igen gyakran jártak fürdőhelyekre. A társaság 1883-ban meg is nyitotta az első fürdőépületeket, majd 1889-ben, miután fürdőorvost szerződtettek ide, már gyógyfürdőként tartották számon. Igazi fénykora ekkor kezdődött, de a szépséges aranykor az első világháború kirobbanásakor véget is ért. Érdekesség, hogy Csáth Géza, a tragikusan fiatalon elhunyt író-orvos is dolgozott itt fürdőorvosként a századforduló idején. A háborút követően, 1927 után lendült fel ismét a fürdőélet Stószon, Kassa viszonylagos közelsége miatt kedvelt kirándulóhely lett.

Építészeti érdekességek

Stószfürdő fekvéséből eredően teraszosan kiképzett terület, legrégebbi fürdőépületei favázas, téglaépítésű, harminc-ötven fürdővendég befogadására alkalmas pavilonok voltak. A későbbi fejlesztések, bővítések során ennél már több vendég befogadására is alkalmas épületek készültek, mellettük néhány magánvilla is, a fürdő egyik leghíresebb orvosának, Czifrusz Dezső doktornak a villája is ekkor épült. A gyógyfürdő legszebb épületei közé tartozik a Bratislava pavilon, amely ma fogadóépület, a Bányász pavilon, a Komporday-villa, a régi kuglizó, valamint az 1941-ben felszentelt, funkcionalista stílusú, de a hely hangulatába remekül beleillő kis római katolikus templom is, amelyet Jézus szent szívének szenteltek. A templom homlokzatát díszítő Krisztus-szobor és a bent elhelyezett Krisztust sirató Mária, a Pieta is míves alkotás. A fürdő központi épülete a modern és igen jól felszerelt Komporday pavilon, a hely, ahol a kezelések zömét végzik.

Mire jó a stószi gyógyfürdő

Mivel a hely klímája rendkívül kiegyensúlyozott, nincs a közelében semmilyen káros anyagot kibocsátó üzem, régóta leállt a bányászat, a levegő szinte teljesen pormentes. A nyár minden napján van harmatképződés, ami a hely kiegyensúlyozott páratartalmának egyik mutatója. Emellett több száz hektárnyi érintetlen erdőség, benne kétszázféle fa, köztük rengeteg ózont termelő fenyő védi, veszi körbe szinte a fürdőpavilonok fölé borulva a helyet. Főleg a felső légúti megbetegedések gyógyítására, utókezelésére, megelőzésére specializálódott a klimatikus gyógyfürdő. Ma már daganatos betegségek utókezelésével, stressz eredetű betegségek gyógyításával is foglalkoznak itt, de munkaköri megbetegedéseket, mozgásszervi problémákat is gyógyítanak. A sétányok kényelmesen járhatók, tele pihenőhelyekkel, látnivalóval. Aki jó megfigyelő, rengetegféle fenyőt és lomblevelű fát láthat errefelé, egyebek mellett egy amerikai mamutfenyőt is, amely ugyan még alig százéves, de magasságával már kiugrik a többi, szintén száz év körüli társa közül. A sétautakon madárdal, mókusok, apróvad kíséri a csendes szemlélődőt. Érdemes akár csak néhány órára is meglátogatni ezt a helyet, hogy kitisztuljon a tüdő és az elme.