Soha nem volt ilyen kevés magyar elsős Királyhelmecen

Meghívták a helyi és a környező települések oktatási intézményeinek vezetőit, az egyházak, a kulturális, illetve a civilszervezetek képviselőit, volt pedagógusokat, az önkormányzat tagjait, valamint a szülői szövetségek és az egyes iskolaszékek tagjait. A 36 meghívott közül 21-en el is mentek a szakmai fórumra, akiket Pataky Károly polgármester köszöntött.  80 százaléknyi magyar és 25 elsős a városban Balogh Csaba, a városi hivatal vezetője elmondta, egy nemrég készült elemzés alapján Szlovákiában 2002 és 2014 között az oktatási intézményekbe járó gyerekek száma 225 000-rel csökkent, a változásra az iskolarendszer nem reagált kellőképpen. A gyereklétszám demográfiai okokra visszavezethető csökkenése ugyan Királyhelmecen is gondokat okoz, ám ennél nagyobb baj, hogy a nemzetiségi arányokat a szlovák és a magyar alapiskolába járó gyerekek aránya egyáltalán nem tükrözi. Míg a népszámlálási adatok szerint a város lakosainak 80 százaléka magyar, 20 százaléka pedig szlovák, a mostani tanévben a szlovák alapiskolába 67, míg a magyarba 25 gyereket írattak be. A rendszerváltás után volt olyan év, amikor több mint száz elsős kezdte meg tanulmányait a magyar iskolában. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247122","attributes":{"alt":"A négyszögletű kerekasztal","author":"Leczo Zoltán felvétele","class":"media-image","height":"360","title":"A négyszögletű kerekasztal","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Keresik a megoldást A hivatalvezető arra kérte a jelenlévőket, közösen készítsék el annak a stratégiának a vázlatát, mely részletes kidolgozásával és megvalósításával rövid és hosszú távon is változtatni tudnának a kialakult állapotokon. A célok között a szlovák nyelv hatékony oktatása, az oktatói-nevelői munka színvonalának emelése, a nemzeti öntudat erősítése, valamint egységes, a romák helyzetén javító, illetve az integrálásukat segítő stratégia kialakítása is szerepel. A találkozón ezekről a kérdésekről heves, sokszor érzelmektől sem mentes vita alakult ki. Abban megegyeztek a jelenlévők, hogy a magyar alapiskolában minél előbb meg kell építeni a tornatermet, és iskolaudvart kell kialakítani (erre 2002 óta nem került sor). Javítani kell az oktatás műszaki feltételein, jobb, hatékonyabb és gyakoribb kommunikációra van szükség a különböző oktatási intézmények vezetői és dolgozói között, bővíteni kell az iskolán kívüli tevékenységek körét, nagy hangsúlyt fektetve a sportra, a nevelési tantárgyakra, a közösségteremtésre és a hagyományápolásra. Ugyanakkor az is fölmerült, hogy talán sokat javítana a helyzeten, ha Királyhelmecen végre önálló magyar óvoda jönne létre. Elképzelések, támogatás Balogh Csaba lapunknak azt mondta, a megbeszélés végén megállapodtak abban, hogy 5-6 szakemberből álló csoport rövid időn belül részletes tervezetet dolgoz ki, ugyanis a Rákóczi Szövetség képviselőitől korábban ígéretet kaptak arra, hogy a magyar oktatás javítását célzó konkrét elképzelések megvalósításához anyagi támogatást is nyújtanának. A cél az, hogy évente legalább 50 gyereket írassanak a magyar alapiskolába.