Simon-Júda vásár Párkányban

Csütörtökön kezdődött és holnap ér véget a hagyományos Simon-Júda napi vásár. III. Károly 1724. augusztus 6-án adományozott vásártartási jogot a városnak, ám a helyi hagyomány 1546-tól, a török hódoltság kezdetétől tartja számon a Simon-Júda napi vásárokat. III. Károly évi négy vásár (György-, Bertalan-, Simon-Júda és Luca-napi) megtartását engedélyezte. Ezekből csak a Simon-Júda napi vásár maradt fenn, amely az évszázadok során nemzetközi hírnevű lett. A Honismereti Kiskönyvtár kiadványa szerint az 1847-es vásár már szombaton elkezdődött, és nyolc–tíz napig is eltartott. A templom körül árulták portékáikat a kegytárgyárusok, a mézeskalácsosok, a szűcsök, a szabók, a csizmadiamesterek és egyéb kézművesek. A mai termálfürdő környékén a gazdák pecsenyés és boros sátrakat állítottak. A városháza előtti park helyén cirkuszosok, komédiások szórakoztatták a tömeget. A hídtól a Renner-bányáig a farkasdi és a negyedi káposztásuszályok és tutajok horgonyoztak, és a kocsmákon kívül talán itt volt a legnagyobb zaj. Vércse Miklós helytörténész is arról számol be egyik írásában, hogy az október 28-án (Simon-Júda napja) kezdődő vásárok nyolc–tíz naposak voltak, és rendszerint beletorkolltak a november 5-i (Szent Imre napja) búcsúba, ezért Párkányban nem szoktak külön búcsút tartani. A mai Simon-Júda napi vásárok már csak négy napig tartanak. Hangulatukra a történelmi változások is rányomták bélyegüket. 1936-ban például olyan kevés áru fogyott, hogy harmadik nap véget is ért a vásár. A hetvenes években megpróbálták átkeresztelni, de a kísérlet kudarcot vallott, a népnyelv megőrizte a vásár nevét. Az idei vásár hangulata, kínálata az elmúlt évekhez viszonyítva nem változott. Az ország minden részéről és a határon túlról is érkeztek árusok, vendéglátósok és kézművesek, akik a sétálóutcán kínálják portékájukat. Olvasóinkat idén a Tatra Bank közelében felállított standunkon várjuk.Az Új Szó a rendezvény médiatámogatója.