Sikerek, problémák és kihívások a mezőgazdaságban

Közel százan gyűltek össze a királyrévi kultúrházban a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (RPPK) hagyományos éves konferenciáján, hogy a gazdák találkozzanak, megosszák egymással tapasztalataikat, megvitassák, hogyan tovább. Elsőként Borovszky László, a járási szervezet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket és moderálta a rendezvényt. Agócs Gergely, Királyrév polgármestere köszöntőjében kiemelte, fontos, hogy az önkormányzatok és a gazdák összetartsanak, együttműködjenek, ha a régióért akarnak dolgozni, hiszen a kormány intézkedései mindkettőjüket sokszor hozzák nehéz helyzetbe. Beszélt a kettős mércéről, amelyet a kormány alkalmaz akkor, amikor a dán befektetőknek megengedi, hogy a legjobb minőségű földterületeket megvegyék, miközben ha a Magyar Állam szeretne egy roskadozó történelmi épületet felújítani, akkor nem kap rá engedélyt.

Horváth Péter, a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke részletesen beszámolt az idei termésről, amelyről általában elmondható, hogy jó volt, a gazdák azonban mégsem elégedettek, mert a legrosszabb kombinációval kell szembenézniük: drágán termelték meg az árut, de olcsón tudják csak eladni. Az okok között az általános drágulást, az ukrán gabonaexportot említette. Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke a bevezetőben örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a galántai és a nagyszombati regionális szervezetnek Borovszky László, illetve Ivan Fabian személyében olyan jó igazgatói vannak, akikhez a szervezetek tagjai bátran fordulhatnak, ha segítségre van szükségük. Úgy véli, az újonnan megválasztott 150 parlamenti képviselő között nincs olyan szakember, aki alkalmas lenne arra, hogy a mezőgazdasági tárcát vezesse, ezért nagyon fontos, hogy járási és regionális szinten ügyes vezetők legyenek a kamara élén. A jelenlévőket felszólította arra, hogy kapcsolódjanak be a vitákba, a döntéshozásba, hiszen jövőre a kamarára is tisztújítás vár, reméli, hogy több fiatal vállal szerepet a szervezetben.

A konferencia minden évben teret nyújt arra is, hogy a gazdák megvitassák az aktuális problémákat. Horváth Péter az európai uniós mezőgazdasági támogatás egyik feltételének témáját vetette fel a vitában, vagyis, hogy az uniós támogatást csak akkor kapják meg a gazdák, ha a megművelt földterület 5 százalékát ugaron hagyják. Ennek a feltételnek a teljesítése a legtöbb gazda szerint komoly problémákat okoz, ugyanis a bevetetlen földeken elszaporodtak a gyomnövények és a kártevők. Emil Macho hangsúlyozta, rengeteg tárgyalás eredménye, hogy az eredeti, 10 százalékos terv helyett csak 5 százaléknyi területen kell a földet ugaroltatni. Úgy véli, ha nem lesz jelentős változás, 5-6 év múlva a gazdák többsége feladja a termelést a betarthatatlan támogatási feltételek miatt. Szikura Ferenc, a konferenciának otthont adó királyrévi Agrostaar kft. vezetője hangsúlyozta, belefáradt és úgy érzi, már nincs ideje arra, hogy további dokumentumokkal bizonyítsa, az Európai Unió követelései teljesíthetetlenek. Aláhúzta, a gazdáknak össze kell fogniuk, mert egyre több esetben fordul elő, hogy azok a földtulajdonosok, akik a gazdákra bízták a földjeiket, visszakérik azokat, mert azt látják, hogy csak a gyom nő rajtuk.

Slávka Lošonská, a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara alelnöke arról beszélt, hogy szerinte a szervezet által tavaly megfogalmazott meglátások, tapasztalatok nem kaptak kellő hangsúlyt a minisztériumban. Felhívta a gazdák figyelmét arra, mennyire fontos, hogy az őket érintő kérdésekben kifejtsék a véleményüket, hallassák hangjukat, mert csak így jutnak el az információk, a problémáik a szaktárcához.

Kovács János, a mikrobiológiai készítményeket forgalmazó, talajjavítással foglalkozó AlterEco vállalat vezetője lapunknak elmondta, szerinte semmi sem teljesíthetetlen.

„A gazdák évtizedek óta az úgynevezett ÍSZCS-technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy így szoktuk csinálni. Minden újdonság valamilyen módon a gondolataik, megszokott elképzeléseik ellen van, de az unió által előírt green deal-technológiát, vagyis a zöld megállapodást máshogy nem lehet megvalósítani, csak az előírások elfogadásával, azok betartásával. Sokan nem hajlandóak tudomásul venni a klímaváltozást és az egyéb negatívumokat, amelyek a termőföldeket érintik. Ez félreértéseket okoz a törvényhozók és a végrehajtók között. Úgy vélem, nagyon is itt van az ideje annak, hogy változtassunk a berögződéseken. A régi technológiáktól eltérőeket, például talajéletet kell tanulni, mert ez az egyetlen útja a fenntartható mezőgazdaságnak. A talaj évmilliárdok alatt fejlődött ki, mi pedig ötven év alatt eljuttattuk oda, hogy teljesen kizsigereltük. Ha nem tudjuk ötven tonnás gépekkel megművelni, nem használunk több mázsa műtrágyát, akkor szinte semmit sem tudunk megtermelni”

– fogalmazott hozzátéve, hogy ha újra egyensúlyba kerül a talaj mikrobiológiája, akkor mindenki számára látható lesz, hogy működnek az új technológiák. Elismerte, hogy mindig nehéz áttérni valami újra, de sohasem lehetetlen, és számos szemináriumon meg lehet ismerkedni az említett technológiákkal, a talajjavítással. A közeljövő legnagyobb kihívásaként a vízmegtartást jelölte meg.

Fingerhútt László a galántai, vetőmagok forgalmazásával foglalkozó Agrisem vállalat képviseletében volt jelen a konferencián. Úgy véli, komoly gondok vannak a mezőgazdasági ágazatban.

„Az árak alacsonyan vannak, a termékek iránt kicsi a kereslet. Nagyon örülök, hogy már nyugdíjas vagyok és nem kell azzal foglalkoznom, amivel a mostani gazdáknak. Katasztrófa, amit követelnek a termelőktől. Nem mondom, hogy nincsenek jó gondolatok az előírtak között, de ezek a gondolatok nagyon fájnak, nehezen lehet betartani őket, a gazdák nincsenek hozzászokva ezekhez a módszerekhez. Az ugaroltatás filozófiájáról a hetvenes években tanultunk, de a gyakorlatban, a termelésben nem is lehetett hallani róla, nem alkalmazták”

– magyarázta a szakember. Szerinte megvan a létjogosultsága annak, hogy ismét kezdik használni a régen bevált módszereket, de a termelőknek pénzkiesést jelent, ha a föld egy részén nincs termelés. Mint fogalmazott, türelem, legalább két-három év kell ahhoz, hogy az ugaroltatás meghozza az eredményt, de azt nehéz kivárni.