Séta Kékkőn, a Balassi család ősi várában

A kisebb autós körútnak megfelelő, egy nap alatt három kiváló múzeumi tárlat megtekintését is lehetővé tevő útvonalon végighaladva négy évszázad köszön vissza. Jeles magyar poéták, írók egykori szülő- és lakóhelyét ismerheti meg az utazó.

Kékkő az egyik legjelentősebb vár errefelé. Kezdjük a sétát ezen a helyen! A várat, az örökös Balassi-birtokot termetes szelídgesztenyefák ligete övezi. A gótikus torony maradványairól körbetekintve színpompás őszi erdők, egy parányi városka körvonalai és – a messzeségben – kékes hegyvonulatok rajzolata látható.

Maga a vár az eddig ismert írásos emlékek szerint a tatárjárás után épülhetett, első említése 1278-ból való. A kékesszürke sziklafalak a szomszédos dombon lévő templommal együtt uralják a völgyet. Kezdettől fogva Balassi-birtok volt, de 1575-ben a török hódítás egészen eddig a várig jutott, amely a Korponai-hegység déli lejtőin ekkor végvárként szolgált.

Mindössze 1593-ig uralta Kékkőt a török. Az itteniek ennek a rövid, minden vagyont felélő ittlétnek a hagyomány szerint csupán egy dolgot köszönhetnek, mégpedig a szelídgesztenyefák telepítését. Gesztenyetermesztéssel még ma is a lakosság igen jelentős hányada foglalkozik – sajnos, az utóbbi években egy gombafajta elterjedése komoly károkat okozott a szelídgesztenyésekben.

A kékkői vár stratégiai fekvésénél fogva szinte mindegyik átvonuló had számára célpontot jelentett. Az 1609 és 1612 közötti átépítés, a reneszánsz ágyútereaszok kialakítása, majd az 1681-es bővítés után a Rákóczi-felkelés idején a kurucok felrobbantották. A Balassi család 1730-ban már nem újíttatta fel a régi gótikus várat, hanem – a Kálváriadomb felé terjeszkedve, a régi erődítési alapokat kihasználva – egy barokk kastélyt építtetett, annak minden pompájával, kényelmével. A várkápolna – amely a korabeli barokk építészet egyik remeke – ma is arról tanúskodik, hogy egy főúri család milyen gondot fordított, fordíthatott életkörülményei kialakítására. A vár fölött páratlan látványt nyújtó kálvária van.

Ma a kékkői várban a Szlovák Nemzeti Múzeum bábkultúra- és játékkiállítása található. Mindenképpen érdemes megtekinteni mind az állandó, mind pedig az időszaki kiállításokat. A magyar főúri és szerelmi költészet nagy alakjának, Balassi Bálintnak is van egy külön emlékszobája, emléktábláját a Palóc Társaság állíttatta.

Az emlékszobát is sokan látogatják, főként magyarországiak, de a bábkultúra- és a játékkiállítás szinte állandóan gyermekzsivalytól hangos. Egyedi darabok, különlegességek, a bábművészet európai történetének igazi szépségei találhatók a tárlókban. A főúri gyerekszobák díszes babaházaitól a paraszti udvarok kézzel faragott apró játékaiig minden megtalálható itt. Neves vándor bábművészcsaládok hagyatékát is sikerült megszerzenie a múzeumnak, s ami külön érdekesség: minden szlovákiai bábszínháztól sikerült begyűjteni a legszebb darabokat.

A bábjátszás mindegyik műfaját meg lehet itt találni, a marionettől a kesztyűbábokon át az indonéz és thaiföldi bábokig. A múzeumban azonban nem csak nézni lehet a bábokat. Neves szakemberek segítségével nagy játék, bábkészítés is folyik a műhelyekké alakított termekben. Kékkő – bármennyire is kicsi város – megérdemel egy látogatást. Látványban, élményben gazdag múzeumi séta, fényképészeknek pedig igen hálás témaként szolgáló, régmúlt időket őrző falak várják a látogatókat.