Sasfészek a hegytetőn

Sok évezredes homályba burkolózik Kékkő története. Még az írott történelem előtti időkbe.

Kékkő (Modrý Kameň)

Ez a vidék már legalább három évezrede lakott. Kékkő szűk, jól védhető hely volt, a kicsike várost magába foglaló völgyben már a bronzkor embere is letelepedett. Hogy a várhegy adta lehetőségeket kihasználta-e, ezt az éppen folyamatban lévő régészeti feltárás hivatott eldönteni.

A Balassák ősi földje

Egy dolog azért bizonyos, a Balassa, más írásmód szerint Balassi család már a 13. századtól birtokolta az uradalmat, és valószínűleg e család nevéhez fűződik a feltárás alatt lévő, romokban megmaradt, feltételezhetően késő román, kora gótikus vár építése. Kékkő első írásos emléke 1290-ből származik. Itt élt a magyar reneszánsz költészet legkiemelkedőbb alakja, Balassi Bálint, és a család grófi ága egészen 1899-ig birtokolta a helyet. Akkor a grófi ág kihalt, ám a bárói ágnak ma is nagy számban élnek leszármazottai. Kékkő több mint hatszáz évig volt a Balassák birtokában. Mint a vidék többi vára, ez is sokat szenvedett a mohácsi vész után. 1593-ban felrobbantották, majd Balassa Zsigmond 1603 és 1612 között újjáépítette. A hadak útján lévő vár alatti település többször is elnéptelenedett, a döntő változását és a fellendülést a II. Lipót császártól 1658-ban kapott vásártartási jognak köszönheti. A népesség megnövekedett, kialakultak a céhek, elindult a fejlődés. 1730-ban a régi vár romjaiból barokk várkastélyt építtettek a Balassák, ami kisebb átalakításokkal a mai napig megőrizte formáját. A romok kilátóként szolgáltak, fokozatosan pusztultak. Kékkőről azt is tudni kell, hogy ez a település Szlovákia második legkisebb városkája, alig másfél ezer lakossal. A kedves hangulatú kisváros különlegessége, hogy a fölötte húzódó dombokon szelídgesztenyés liget van, az első szelídgesztenyefákat állítólag még a török uralom idején telepítették. Sajátságos mikroklímájú helyen, a Kálvária dombon nőnek. Érdekes módon tavasszal, amikor a völgyben még talaj menti fagyok vannak. A Kálvárián pedig olyankor már teljes pompájukban nyílnak a tavaszi virágok. A stációk valamikor a 18. század végén épültek, a Kálvária kápolna pedig 1859-ben. Ide a vártól egy gyalogösvényen lehet eljutni, és megéri a fáradságot a kaptató leküzdése, mert a szép kilátás mindenért kárpótol.

Bábok a várkastélyban

Kékkő várkastélyában ma a Szlovák Nemzeti Múzeum Játék és Bábmúzeuma működik, figyelemreméltó kiállítási anyagát nem csak a gyerekeknek, a felnőtteknek is érdemes megnézni. Itt őrzik Európa egyik legnagyobb, a fogtechnika történetét bemutató anyagát, régi idők és modernebb korok játékait, az egykori szlovákiai vándor bábos családok hagyatékát, de a szlovák televízió gyermekműsoraiból ismert bábok is megtalálhatók itt, emellett a világ minden tájáról őriznek bábokat. Van egy kis alkotóműhely is, ahol a bábkészítés fortélyait mutatják meg a gyerekeknek. Hetente, kéthetente tartanak itt bábkészítő foglalkozásokat. A várkastély épülete egyébként megérett egy alapos felújításra, az előkészületek megkezdődtek, a tervek elkészültek. A becslések szerint a teljes felújítás akár 10 millió euróba is belekerülhet. Ekkora beruházást csak uniós forrás segítségével lehet elkezdeni. A várrom régészeti feltárására azonban sikerült pénzt pályázni, Kékkő bekerült a szociális és kulturális minisztérium vármentő programjába is, évek óta helyi munkanélküliek dolgozhatnak a feltáráson és a részleges felújításon. Az óvárban már bő emeletnyi mélységben sikerült eddig feltárni a török által berobbantott lakótorony és palota romjait. A leletek a feldolgozás után a Szlovák Nemzeti Múzeum Játék és Bábmúzeuma helytörténeti kiállítását fogják gazdagítani. Balassi Bálint kétnyelvű emléktáblája közvetlenül a várkapu mellett található, az időszakos tárlatokon pedig ikonokat, helytörténeti kutatások anyagát és a környék archeológiai leleteit lehetett megtekinteni.