Sárkányölő Szent György oltalmában

Palást

A lévai járásbeli Palástot 1156-ban Plast néven említik a honti falvak jegyzékében.

Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképén, a Tabula Hungariaén – amelyet feltehetően Lázár deák készített 1528 előtt – a falu Palastiowitz néven szerepel. A község hivatalos címerén Szent György, a palástiak templomának védőszentje látható, és róla nevezték el azt a teret, melyet a búcsú napján adtak át.

Szent György a legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért lovon ülő, dárdájával sárkányt ölő ifjúként ábrázolják. Az ősi templomot az 1552-es gyászos kimenetelű palásti csata után a törökök felgyújtották és részben lerombolták. Palásthy Pál esztergomi püspök 1898-ban új templomot építtetett. Szent György római kori katona és keresztény mártír, egyike a leghíresebb katonai szenteknek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit a gonoszt minden alakjában legyőzi. Paláston a templomban a kórus alatti boltozaton azonban két címer is látható, a Palásthyak címere és a Szent Györgyöt ábrázoló községi címer. A főoltárt a védőszentről festett kép díszíti. Csáky Károly helytörténész Palást egyházi emlékei című kiadványában részletesen bemutatja a másik címert is, melyet a Palásthy-család 1421-ben kapott Zsigmond királytól. A négyelt pajzs első és negyedik mezejében egy-egy ökörfej látható, kereszttel a szarva közepén. A második és a harmadik mezőben egy-egy befelé fordított, kardot tartó könyöklő páncélos kar van.

A hivatalos címeren vörös alapon Szent György fehér lovon ülő alakja látható, a ló patkója aranyszínű. A palástiak fából faragott címere megtalálható a védőszentről elnevezett téren.

Legközelebb Réte címerét mutatjuk be.