Rozsnyón holnap tárgyalnak a Kossuth-szobor felállításáról

A Kossuth-szobor jelenleg egy rozsnyói fűtőházban vanA városi tanács – csakúgy, mint korábban az önkormányzat kulturális bizottsága – a Kossuth-szobor Újraállítási Bizottság nevében beadott indítvány másodikként javasolt megoldási lehetőségét fogadta el, amelynek értelmében az alkotás a Rozsnyói Bányászati Múzeum melletti területre kerülne. Azt, hogy a szobrot az eredeti helyén, a Bányászok terén állítsák fel a képviselő-testület kulturális bizottsága és a városi tanács is elvetette.

A Kossuth-szobor felállítását holnapi ülésén a helyi képviselő-testületnek is jóvá kell hagynia. Az ügy jelenlegi, gyors és zökkenőmentes lefolyását tízéves igyekezet előzte meg, amelynek az volt a célja, hogy az alkotást ismét köztéren helyezzék el. Azok, akik a Kossuth-szobor Újraállítási Bizottság nevében a két javaslatot tartalmazó indítványt beadták, kezdettől fogva a két, egyenrangúnak tartott helyszín mellett kardoskodtak. A Kossuth-bizottság tagjai nem írták alá a beadványt, mert a mai napig is az egyetlen helyszín, a Bányászok tere mellett tartanak ki, mivel 1907-ben az akkori városatyák így határozták meg a helyszínt. Nem kívántak kompromisszumos megoldást, mondván, hogy akkor tálcán kínálják a képviselőknek a lehetőséget, amellyel megkerülhető, hogy a Bányászok terén álljon a szobor.

A múzeum melletti kiszemelt területSzabó Ottó felvétele Értesülésünk szerint a Kossuth-bizottság két szervezetet, a Szövetség a Közös Célokért rozsnyói irodáját és a Rozsnyó és Vidéke Alapítvány képviselőit meg sem keres a beadványával, pedig a Kossuth-bizottságnak az említett két szervezet képviselője is tagja. A Gömöri Ifjúsági Társaság elutasította a beadvány aláírását, mivel nem a bizottság ülésén történt megegyezéshez tartották magukat az indítvány benyújtói, azaz nem közösen és szervezetten fogtak hozzá az ügyhöz, másrészt pedig a megegyezéssel ellentétben két helyszínt tüntettek fel a beadványban.

Mint megtudtuk, a Kossuth-bizottságot a július 29-i, alakuló ülés óta már nem tudták határozatképes létszámban összehívni. A beadványt többnyire olyan szervezeti képviselők írták alá a járási elöljáróval együtt, akik nem tagjai a bizottságnak. A beadványon hat aláíró közül csupán egy bizottsági tag neve szerepel. ĺgy a Kossuth-bizottság többsége nem tartja legitimnek a beadványt, mert szerintük azt egy olyan szerv nevében nyújtották be, amely nem tárgyalta meg az ügyet, és nem az aláírásra jogosult személyek kézjegye szerepel rajta.