BARANGOLÓ: Római emlékek a két Komárom környékén

Három és fél évszázadon át, az 1. századtól a 4-ig volt jelen a római hatalom a mai Dunántúlon. Az egyik legjelentősebb térség a határt, a „limest” képező Duna mente volt, ahol Brigetio városa és annak katonai tábora számított az egyik legfontosabb láncszemnek. Noha a római kori emlékek nem jönnek velünk szembe minden sarkon, de rövid tájékozódás után szellemileg és fizikailag is aktív pihenést jelenthet az ókori múlt töredékeinek felkeresése.

Látnivalók

A teljesség igénye nélkül igen tartalmas, akár egy nap alatt is teljesíthető időutazást lehet tenni a két Komárom szűkebb környékén. Erről bővebben olvashatunk a hellyel-közzel még kapható „A rómaiak nyomában a Duna mentén“ című 2013-as útikönyvben, de az egyes helyekről egyenként is részletes információkat találhatunk az interneten.

A körutat nyugodtan elkezdhetjük az izsai katonai tábornál, amelyet valószínűleg tévesen Kelemantiának neveztek el, de a név úgy tűnik, végleg az erősségen ragadt. A kővár nagy része a föld alatt pihen – vagyis még óriási, kihasználatlan turisztikai potenciált jelent –, viszont még töredékességében is élményt jelent a megtekintése. Ugyancsak Izsán lehet megtekinteni a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum kiállításait. Komáromban a Duna Menti Múzeum állandó történeti tárlatán lehet találkozni a római kori leletekkel, valamint az egyedi hangulatú kőtárban, a VI. bástyában elhelyezkedő Lapidáriumban. Utóbbihoz hasonló élményben lehet részünk a túlparti Dél-Komáromban is, ahol az Igmándi erődben található a Lapidarium Brigetionensia nevű kőtár, a városban pedig ezenkívül több más helyen is láthatunk római kori kőemlékeket. A jövőben Szőny, illetve Molaj városrésznél, az egykori katonváros és -tábor környékén tervezik a Brigetio régészeti park és látogatóközpont megépítését, amellyel egészen biztosan új szintre emelik majd a korszak bemutatását. A várostól mintegy 9 kilométerre a Duna mellett fekvő Almásfüzitőn található az Azaum Római Tábor mesterséges építménye, ahol szezonális fesztiválok és gyerekfoglalkozások várják az érdeklődőket. Az út innen aztán a közeli Dunaalmás és Szomód felé vezet tovább...

A kőfejtők

A két Komáromhoz közel van egy, a Dunaalmási-kőfejtők Természetvédelmi Területen található helyszín, amely kicsit kiesik a komáromi vonzáskörzetből, holott nélkülözhetetlen részét képezte az egykori római világnak. Az itt látható római út köveit néhány helyen még könnyen fel lehet ismerni, nem mellesleg ez a leghosszabb magyarországi épen maradt korabeli útszakasz, amelyen egy korabeli vízáteresztőt is meg lehet tekinteni. Ezen az útvonalon szállították a Dunaalmás feletti hegyből nyert mészköveket a Brigetio környéki építkezésekhez. Az egykori bányák nyomai a hegytető környékén most is felfedezhetőek. Emellett, ha vesszük a fáradtságot, s felmegyünk a Kőpite-hegyre (292 m), parádés kilátásban lesz részünk mindkét Komáromra, vagyis nem másra, mint az egykori Brigetio világára.

Bővülő élményközpont

Az elmúlt években nem a két Komárom, hanem két másik szomszédos falu – valamint testvértelepülés – Izsa és Almásfüzitő tett talán a legtöbbet a római kor emlékeiben rejlő turisztikai potenciál kiaknázásáért. Jelenleg az eredetileg 2012-ben épített Azaum Római Tábornál folyik nagyobb mértékű fejlesztés, ahol egy ókori villa mását építik meg. A falakon kívül többek között kisebb római kori lakóházakat is felhúznak majd 2021-re. Az egykori timföldgyár által meghatározott település láthatóan nagy energiákat fordít a római hagyományápolás népszerűsítésére. Jóllehet, a településen található eredeti emlék gyakorlatilag hozzáférhetetlen, mivel a izsaihoz némileg hasonló katonatáborra még az államszocializmus idején rátelepítették a timföldgyár egyik vörösiszap-tározóját.

Felbukkanó épületsorok

Ha valaki a napokban halad el az 1-es főúton a Dél-Komárom részét képező Szőny, illetve Molaj keleti végénél, úgy a vasúti sínek mellett láthatja, hogy szennyvízcsatorna lefektetése zajlik. Mivel pontosan itt helyezkedett el az ókorban az egykori légiótábor és a katonaváros, a markológépek szinte azonnal épületmaradványokra bukkantak, amelyek több száz méteren keresztül folytatódnak. A régészek a helyszínen jelenleg leletmentést végeznek.

Megvan az izsai kikötő?

Úgy tűnik, közel vagyunk ahhoz, hogy a szlovákiai oldalon is új régészeti fejleményről kapjunk hírt. A „komáromi” rómaiakhoz kapcsolódó legfrissebb történés július harmadik hetén történt. A Nagyszombati Egyetem Klasszikus Régészeti Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti, valamint Hidrológiai Intézete együtt a szlovák rendőrség hajójával, illetve rendőrségi és amatőr búvárokkal megpróbáltak az izsai katonai táborhoz kapcsolódó dunai kikötő és esetleges hajómaradványok nyomára lelni – közölte a TASR. Az már régóta evidencia, hogy Kelemantia és Brigetio között folyami összeköttetés élt több száz évig, s a Duna bal partján található hídfőerőd utánpótlása szinte kizárólag ettől a kapcsolattól függött. A kikötőt azonban eddig még sosem sikerült lokalizálni. Most szonárok segítségével zajlott a keresés. Miroslava Daňová, a Nagyszombati Egyetem régésze elmondta, az előzetes eredmények szerint néhány „érdekes helyet” választottak ki maguknak, amelyet aztán tüzetesen átnéztek a búvárok. Sikerült azonosítani egy fakonstrukciót, amelyből elemzés céljából mintát vettek. Hogy ez a kikötő egy darabja-e, még nem tudni.