Repülőtér és ipari zóna létesülne

A befektető német vállalkozó elképzelései szerint a két község határában egy magánrepülőtér és egy ipari zóna épülne fel. Ehhez 50, illetve 120 hektárnyi földterületet kell felvásárolni. A beruházás mintegy 300 embert érint, ugyanis az itt található parcelláknak kb. ennyi tulajdonosa van. A német vállalkozó – akinek egyébként Csehországban, Magyarországon és Kínában is vannak érdekeltségei – eredetileg csak magánrepülőteret szeretett volna itt építeni. Én azonban azt szerettem volna, hogy ezzel a beruházással együtt valamilyen üzem is létesüljön a régiónkban. Az első fázisban így a befektető a saját szerelőcsarnokát építteti fel, amelyet fokozatosan tovább szeretne bővíteni. Később remélhetőleg újabb beruházók is érkeznek majd. Kezdetben az üzem 300–350 ember számára nyújtana munkalehetőséget, a későbbiekben azonban akár 2500–3000 munkahely is létre jöhet itt.

Hogyan került kapcsolatba az említett német befektetővel?

Ez sem titok. Magyarországon van egy nagyon jó barátom, a Hunor Hotel egyik tulajdonosa. Mivel közös vállalkozásaink vannak, vele elég gyakran találkozom. A német vállalkozóval az ő szállodájában ismerkedtem meg. Az illető Magyarországon szeretett volna repülőteret építeni, ám ennek különböző akadályai voltak. ĺgy vetődött fel, hogy a tervezett beruházást Szlovákiában valósítsuk meg. Mivel tudom, milyen nehéz helyzetben van ez a régió, én már a kezdet kezdetén örömmel fogadtam a javaslatát.

Miért pont Kövesdet szemelték ki erre a célra?

Mivel Királyhelmecen élek, és a képviselő-testületnek is tagja vagyok, így eredetileg azt szerettem volna, ha ez a beruházás itt valósul meg. Ám amikor megvizsgáltuk a helyi lehetőségeket, sajnos kiderült, nálunk nincs erre a célra megfelelő terület. A befektető elképzelései szerint ennek a beruházásnak mindenképpen a Bodrogközben kellene létrejönnie, ezért a környező településeken is tájékozódtunk. Ekkor találtunk rá arra a bizonyos Kis- és Nagykövesd határában található területre, amely megfelelőnek tűnt számunkra. Egyébként a német befektetőnek az az érdeke, hogy az itteni üzem a sátoraljaújhelyi telephelyéhez minél közelebb legyen.

Gondolom, az sem elhanyagolandó szempont, hogy Magyarország ezen részén valószínűleg hamarabb épül majd meg az autópálya, mint Szlovákiában.

A határ közelsége is fontos szempont volt, és az sem mellékes, hogy az ottani úthálózat fejlettebb, mint a miénk.

Hogyan fogadták az érintett önkormányzatok a megkeresésüket?

Mindkét polgármester nagy örömmel üdvözölte, és rövid időn belül rendkívüli önkormányzati ülést hívtak össze az ügyben. Rögtön a támogatásukról biztosítottak minket, ám hamarosan kiderült, egyik községnek sincs területrendezési terve. A német vállalkozó ezután mindkét település tervezetének elkészítéséhez anyagilag is hozzájárult. Véleményem szerint ez mutathatja, hogy ő valóban komolyan gondolja az itteni beruházást.

Miért nem kapott nagyobb nyilvánosságot eddig ez az ügy a helyi és az országos sajtóban?

Mert úgy gondoltuk, a dolgot nem kell addig nagy dobra verni, amíg nem biztos, hogy a terv megvalósítható. Időközben az összes érintett minisztériumnál és hatóságnál tájékozódtunk, majd elkészíttettünk egy megvalósíthatósági tanulmányt. A nyilvánosság elé csak ezután szerettünk volna kilépni. Egyébként a helyieket is megkérdeztük, hogy akarják-e ezt a beruházást. Elmondhatom, az ügyben érintettek döntő többsége a kezdetektől támogatta az elképzelést. A tulajdonosok mintegy 95 százaléka szinte azonnal beleegyezett a földjei eladásába, a maradék 5 százalék számára pedig a helyi önkormányzatok biztosítottak csereföldet.

Ön a Husk Kft. egyik tagja. Mi konkrétan ennek a társulásnak a szerepe a kövesdi beruházásban?

Mivel a német vállakozónak a világ több országában vannak érdekeltségei, az szinte elképzelhetetlen, hogy ennek a szlovákiai beruházásnak az ügyeit egyedül intézze. A kft.-vel mi arra vállalkoztunk, hogy képviseljük, illetve hogy az itteni ügyek intézésében segítsük. A társulás tagjai: Huszág Lajos, magyarországi vállalkozó, Németh István, a helyi régiófejlesztési ügynökség képviselője, Pásztor István, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője és jómagam vagyunk. Ám azt hangsúlyozni kell, hogy a földeket nem a kft. vásárolja fel, hanem a német vállalkozó Szlovákiában hivatalosan bejegyzett cége. ĺgy azt hiszem, hogy mindenféle ún. „telekspekuláció” lehetősége kizárható.

Ez a cég milyen áron veszi meg a földeket?

A földeket a bonitásuk értékén vásárolják fel, ez egyébként a német vállalkozó határozott kérése volt. A nagykövesdi úrbéres társaság tulajdonában lévő földterület hektárjáért 3,70 koronát kínáltak, Kiskövesden pedig minden gazda megkaphatja a neki járó összeget aszerint, hogy a földje mekkora értéket képvisel. Ha jól emlékszem, az ár 1,90-től 5,80-ig terjed négyzetméterenként. Lehet, hogy a külső szemlélő számára ez az ár alacsonynak tűnik, ám a közművesítéshez jó néhány millió koronára lesz szükség, és egyéb fejlesztéseket is eszközölni kell majd. Megjegyzem, hogy a régióban található földterületek iránt minimális a kereslet, és ez természetesen az árakra is hatással van.

Ha mindenben igyekeztek a lehető legkorrektebbül eljárni, akkor mi okozhatott egyáltalán problémát?

Megmondom őszintén, én sem értem az egészet. Egyszer csak egyes személyek – valószínűleg külső befolyásra – azt mondták, hogy mégsem kívánják eladni a földjeiket, és a cserébe sem egyeznek bele. Az okok elemzésébe nem szeretnék belemélyedni, hisz valószínűleg mindenki pontosan tudja, hogy mit miért csinál...

Jelenleg hogy áll a befektetés ügye?

A kiskövesdiekkel valószínűleg belátható időn belül sikerül egyezséget kötnünk. Nagykövesden a 118 társtulajdonos közül hárman még nem írták alá a szerződést. Az egyikükkel valószínűleg sikerül megegyeznünk, a másik azonban irreálisan magas árat kér a földjéért. A harmadik pedig olyan biztosítékokat szeretne kapni a beruházás megvalósításának ügyében, amelyek számomra értelmezhetetlennek tűnnek.

Az egész földterület mekkora hányada van ennek a három személynek a tulajdonában?

Elenyésző része: az 50 hektárnyi földterületből összesen olyan 1,2 hektár.

Ön szerint a jelenlegi helyzetben van még esély a megegyezésre?

Azt hiszem, végül győzni fog a józan ész, és ezekkel az emberekkel meg fogunk állapodni. A német vállalkozó az ügyet mindenki megelégedésére szeretné lezárni. Remélem, erre van még esély. A vitás tulajdonjogi kérdeseket az idén rendezni kell, mert akkor a jövő tavasszal már megindulhatnak az építési munkálatok is.