Regionális fórum a magyar iskolákért

Ismertették a régió helyzetét, javaslatokat tettek az iskolák megmentésére és felhívták a figyelmet a veszélyekre.

Deáki

Kulturális örökségünkről és iskoláink jövőjéről Mátyusföldön címmel rendeztek regionális fórumot a Vágsellyei járásban. Civil szervezetek képviselői, iskolaigazgatók, önkormányzati képviselők, polgármesterek beszélgettek a mátyusföldi magyar oktatásról.

A résztvevők javaslatokat tettek arra, miként lehetne megmenteni a veszélyben levő magyar kisiskolákat. A fórum ötlete Pásztor Csabától, a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének elnökétől származik. „Deákin szerveztük meg a fórumot, mert úgy érezzük, ez a Mátyusföld második központja. A fórum egyik célja, hogy felfigyeljenek a nagycsaládosokra, akiket fel kellene karolni, megoldást találni a problémákra” – mondta Pásztor Csaba. Deáki polgármestere, Jakócs Krisztina felhívta a figyelmet arra, hogy megvalósítható elképzeléseket kell megfogalmazni. Pukkai László helytörténész a Mátyusföldi lexikon anyaggyűjtése során szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. „A lexikon módszertani könyv, amely alapul szolgál a pedagógusoknak, a szülőknek, a társadalom minden rétegének, hogy meghatározó mátyusföldi személyiségeket mutassunk be” – mondta Pukkai, aki az anyaggyűjtés során szerzett tapasztalatai alapján szociális problémát lát abban, hogy kevés a tanuló. Pék László, a Felvidéki Tehetségsegítő Tanács elnöke és Dohányos Katalin, a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola igazgatója a Galántai és a Vágsellyei járás demográfiai viszonyairól beszélt, melyek tükröződnek az oktatásügyben. „Tíz év alatt négy százalékkal csökkent a magyar nemzetiségű lakosok száma a Galántai járásban. Vannak olyan települések, ahol nyolcvan százalék feletti a magyar lakosok aránya, de még itt is öt–tíz százalékkal kevesebben vannak, mint tíz éve” – ismertette az adatokat Pék László.

„Közösen kell tennünk az ügyért, nagyobb összetartásra van szükség” – mondta Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke. Mézes hozzátette, az iskolára nagy veszélyt jelent az elvándorlás. „A galántai iskolások 40 százaléka Galántáról és a szűkebb környékéről jár be. A falvakból a városokba járnak a gyerekek. Ha a szülők inkább a szomszédos község iskolájába íratnák gyerekeiket, az megoldást jelenthetne a problémára” – mondta Mézes.