Rajko René a komáromi Bástya büszkesége

Köztudott, hogy a honi ökölvívás felnőtt szinten immár évek óta mély hullámvölgyben van. És nehéz belőle a kiút. Ma már a sport a felnőttek között pénz kérdése, a klubkaszszák pedig üresek.

Nem csoda, hogy semmilyen szinten nem létezik csapatbajnokság, csak tornarendszerű versenyek vannak, a klubok képtelenek fenntartani és versenyeztetni ökölvívóikat. A legutóbbi csapatbajnokságban is nevetségesen kevés, négy klub szerepelt az extraligában úgy, hogy semmilyen más, alsóbb osztályú bajnokság nem létezett. Valóban kérdéses miért is nevezték extraligának?

A teljes hanyatlás felé

Tény, hogy sok ökölvívó akarata ellenére otthagyta a ringet, hiszen valamiből meg kellett élniük, néhányan pedig a profiboksz felé vették az irányt, ahol csurran-cseppen alapon még a pofozógép szerepét is vállalták. Szóval, ha csak nem áll be a jövőben valamilyen kedvező változás, akkor ebben a férfias sportágban bizony a teljes hanyatlás felé haladunk.

Az ifjúságiaknál, akik újra meg újra életben tarthatják a sportágat, azért szerencsére egészen más a helyzet. Őket még a sportolási vágy, a mozgás szeretete, a győzni akarás hajtja, s talán még eszükbe sem jut, mi lesz később, ha majd a felnőttek soraiba lépnek. Az ifiknél a pénz még nem kérdés, fontos, hogy egy klubhoz tartozzanak, hogy edzhessenek, versenyezhessenek, győzhessenek. A többi mellékes, nem fontos, hiszen olyan szép dolog merész, nagy terveket szövögetni, megálmodni. Erről szól a sport. Ma már valóban a kis klubok tartják életben az ökölvívást, ahol tucatnyi, esetleg annál valamivel több srác izzad az edzések során, hogy aztán a ringben bizonyíthasson.

Amíg fiatalok, sportoljanak

A komáromi Bástya is a kicsi ökölvívóklubok egyike. 1998 óta működik. Korábban ZRMS volt. Edzője, Kurdy György így látja helyzetüket: „Ahhoz képest, hogy milyen létszámú klub vagyunk, az eredményeinkre büszkék lehetünk. Nem is akarok több, mint tíz–tizenkét gyerekkel dolgozni, csak azokkal érdemes, akik komolyan veszik az edzéseket. Az ökölvívás kemény sport, nagy szív kell hozzá, meg akarat, hiszen pofonokkal fizetnek. Ifjúsági szinten több országos bajnokot neveltünk a klubban: Mučka Péter négyszeres, Varga Dávid háromszoros aranyérmes volt. Vajda Tamás szintén nagyon jó bokszoló. Nyugodtan versenyezhetnének tovább felnőtt szinten, ha volna bajnokság. Sajnos nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy kalóriapénzt adjunk, fizessük bokszolóinkat. Amíg fiatalok, addig sportoljanak, de csak végezzék el az iskolát, szerezzenek szakmát, mert a bokszból Szlovákiában nem lehet megélni.”

Ésszel bokszol

„Harmadik éve lesz, hogy edzem, ritka adottságú, nagyon tehetséges ökölvívó – mondja a szakember egyik tanítványáról, Rajko Renéről. – A régebbi időkre emlékezve Kovács Sanyihoz, Ferenczi Józsefhez, vagy Várhegyi Vladóhoz hasonlítanám. Negyven kilogrammos súlycsoportban kezdte, majd a 46 és a 48 kg-ban folytatva háromszor lett országos bajnok. Négy-öt hasonló jó versenyzőm már volt a múltban, de René eredményei már nemzetközi mércével mérve is jobbak. Nagyon szeret edzeni, és nagyon nem szeret veszíteni. Vesztett mérkőzés után bizony még a mécses is eltört. Olyan kondíciója van, mintha dupla tüdeje volna. Nagyon jó a ringben, mert ésszel bokszol, képes fokozni az iramot, kreatív, meghallgatja és betartja az edzői utasításokat. Újabban a csehországi Ústí nad Labem klub érdeklődik iránta. Itthon edzene, de színeikben versenyezne, már a felnőttek között. Tizenhét éves korától ez már lehetséges. Fejlődése szempontjából jót tenne neki, mert a hazai korosztályos bajnokság színvonala már gyenge számára.”

A tizenhét éves pincérfiú…

„Már régebben foglalkoztatott az ökölvívás gondolata, de az édesanyám korábban hallani sem akart róla, ezért a focival próbálkoztam. – meséli magáról Rajko René. – Három éve bokszolok, és nem bántam meg. Edzeni szeretek, ezért a kondíciómmal nincs semmi gond. Sőt a tanulással sem, talán azért, mert tetszik a választott szakma. Büszke vagyok az országos bajnoki címeimre, de még büszkébb az ústíi, olimpiai reménységek tornáján elért győzelmemre. Ott figyeltek fel rám, és szeretnék, ha náluk bokszolnék. Ezen még gondolkodom, mert Komáromban jól érzem magam, szeretek itt, de hát a további fejlődésem is fontos. Hogy mik a terveim? Bizony nagyok, először is kitanulni a pincérszakmámat, majd szeretnék Európa-bajnok lenni, és kijutni az olimpiára.”

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?