Pontosabban látjuk a (cseh)szlovákiai magyarság demográfiáját

Gyurgyík László
Komárom |

Egy, a Selye János Egyetemen (SJE) befejeződött projektnek köszönhetően kezd alaposabb képünk lenni a szlovákiai magyar nyelvterületen a csehszlovák pártállam idejében lejátszódott társadalmi folyamatokról.

A csehszlovák népszámlálások történetében a II. világháború utáni pártállami időszak népszámlálásainak községsoros adatai eddig nem, vagy csak részlegesen kerültek nyilvánosságra. 

2019-ben a Kisebbségi Kulturális Alap (Szlovákia) anyagi támogatást adott „A Szlovákia lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása, tekintettel a települések nemzetiségi összetételére az 1980. évi népszámlálási adatok alapján” névre keresztelt projektnek, amelynek keretében két adatállomány készült el. Az első a Szlovákia településsoros végzettségi mutatóit, a második a települések nemzetiségek szerinti összetételét és iskolai végzettségi adatait tartalmazza. 
Az anyag elérhető a komáromi SJE honlapján.

Gyenge felsőoktatási mutatók

A projekt vezetője Gyurgyík László, a Selye János Egyetem Közgazdaságtani Tanszékének oktatója, aki lapunknak beszámolt néhány előzetes megfigyeléséről. „Azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 80%-ot vagy 50–80% között mozog, bizony sokkal rosszabbak a végzettségi adatok, mint ahol 10–20% vagy 10% alatti a magyarok részaránya” – majd hozzáteszi, a magyar lakosság településszerkezeti mutatói arról szólnak, hogy döntően kisvárosi és falusi népességről van szó. Ezek az összefüggések azonnal látszanak az régi-új adatokból. Később más jelenségekről is pontosabb képünk lehet, ha elkezdődik az adathalmaz értelmezése.

Kétszer újrakezdeni

„Két olyan alkalom volt a szlovákiai magyarság kisebbségtörténetében, amikor »le lett fejezve« az értelmiség. Az egyik az első csehszlovák állam létrejötte utáni periódus, amikor több mint 100 ezer fő hagyta el az új államot. Itt egyértelműen kimutatható, hogy zömmel hivatalnokok, értelmiségiek, tanárok voltak ezek a személyek. Tehát ekkor is volt egy új »starthelyzet«. A második pedig még erősebb volt, ami a második világháború utáni éveket jelenti: lakosságcsere, reszlovakizáció stb.”

– mondja Gyurgyík László, majd hozzáfűzi, a gottwaldi államban a semmiből kellett új tanárréteget felállítani a kommunista államban.

A rossz felsőoktatási végzettségi mutatók másik történelmi oka pedig az, hogy nagyon sokszor azok az emberek váltak ki a szlovákiai magyarságból, akik magasabb végzettséget szereztek. Itt még nem látjuk a pontos összefüggéseket, de azokon a területeken, amelyek közvetlen kapcsolatban voltak az államigazgatással, nagyobb volt a kísértés, hogy az illető változtasson a nemzetiségén – ilyen klasszikus területek voltak a hadsereg, a rendőrség. Más szektorokban viszont az asszimilációnak nem volt jelentősége, mint például a mezőgazdaságban, ami a társadalomszerkezeti mutatók szerint az előzőekhez képest „alsóbb” kategóriának számít.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!