Polgármesteri választási mérleg a Komáromi járás falvaiban

A járás négy városa – Komárom, Gúta, Ógyalla, Naszvad – választási dinamikája jelentősen eltérhet és el is tér a községekétől. Ezért most nem foglalkozunk ezzel a négyessel, helyette a 37, kisebb vagy nagyobb falura összpontosítunk. A járás községeinek legutóbbi népszámlálási adatait feldolgozó cikkünkben összefoglaltuk, a 37 településen 44 932 személy él, ami a Komáromi járás összlakosságának 44,5%-át teszi ki.

Verseny és részvétel

Ami a 37 községben tapasztalt választási hajlandóságot illeti, a szavazásra jogosultak több mint fele élt a lehetőséggel – míg a négy városban ez az érték nem éri el a 42%-ot. Az esetek többségében valószínűleg döntő hatással volt a részvételre a valós versenyhelyzet – magyarán,

ahol több komolyan vehető jelölt indult a posztért, ott többeknek volt szavazhatnékja is.

Mindezt természetesen még tovább fűszerezheti az intenzívebb kampány, vagy netán az, ha a helyiek valami miatt egyébként is érzelmileg intenzívebben élik meg a szavazást. Illetve szerepet játszhat még egy fontos tényező: a település nagysága.

Részvételi arány tekintetében kifejezetten kicsi, 190-700 fős községek mutattak példát. Bogyarét (81,76%) végzett az első helyen, amit Szilasháza (Šrobárová; 75,72%) és Dunaradvány (74,13%) követett, de említsük meg még a mintegy 1100 fős Dunamocsot is (73,19%). Nagyjából mindegyikre igaz volt a jelöltek közti szorosabb versenyhelyzet. Nézzük meg azonban a történet másik végét is! Az egész járásban Füss szállította a legalacsonyabb részvételi arányt (20,23%), majd őt követte Marcelháza (20,52%) és Madar (28,07%). Kizárólag e három község maradt 30% alatt, a közös pontjuk pedig az, hogy a falut eddig is irányító településvezető személyében csak egy polgármesterjelöltjük volt.

A teljes kép árnyalása érdekében tegyük hozzá, Nagykeszi képviseli a legmarkánsabb ellenpéldát, ahol a választók 52,6%-a járult az urnákhoz annak ellenére, hogy a községet 28 éve irányító Csóka Lajosnak legutóbb, 2018-ban sem volt ellenfele. Illetve a legtöbb, öt-öt jelöltet felvonultató Ímelyen és Perbetén végül nem alakult ki szoros verseny.

Régiek, újak

A helyhatósági választások régi tendenciája, hogy a hivatalban levő polgármestereknek könnyebb dolguk van, mint kihívóiknak. Eleve 13 községben csak a hivatalban levő településvezetők indultak – 15 faluban pedig egy-két kivételtől eltekintve meggyőző fölénnyel újráztak. Mi a helyzet azonban az újakkal? Nos, Csicsón, Bajcson, Szilasházán és Újgyallán (Dulovce) adott volt a helyzet, ugyanis a korábbi polgármesterek nem indultak ismét. Dunamocs érdekes kivételt képvisel, ugyanis a független Tóth Esztert legyőző Banai Tóth Pál (Szövetség) korábban két cikluson át is vezette már az önkormányzatot, így őt voltaképpen „visszatérőnek” tarthatjuk.

Összességében csak Bogyaréten, Ekelen, Perbetén és Szentpéteren állt elő olyan helyzet, ahol a kihívók kerekedtek felül – ez tehát mindössze négy község a 37-ből.

Külön ki kell emelni Szentpétert, ahol Jobbágy József (most független volt, de nyert már a Smer és a Híd színeiben is) 22 éves polgármesteri sorozatának vetett véget Hamran Tibor (független) kis híján 12%-os különbséggel.

Amikor minden szavazat...

Különösen a kisebb falvaknál látszódik igazán, mi is a tulajdonképpeni súlya minden egyes voksnak. Bogyaréten a független Kočišová Zora 48 szavazatot kapott, míg a korábban három választást is megnyert Aradi Mónika (Szövetség), ill. Monduk Kitti (független) 40-40-et. A Dunaradványt már több ciklus óta irányító Ľubomír Púchovský is nagyon szoros versenyt tudott le Markéta Vojtovával szemben: a két független jelölt között ugyancsak nyolc szavazat döntött, Púchovský 224-et, Vojtová 216-at kapott.

Gondoljunk csak bele: ilyen esetekben nagyjából két-három távol maradó család megfordíthatta volna a végeredményt.

Pártjelöltek és függetlenek

A mérleg készítésénél azt vettük figyelembe, hogy melyik jelölt mellett szerepelt valamelyik párt neve – ám azzal most nem foglalkozunk, ha valakit egyszerűen csak támogattak, ugyanis ez nem volt mindenhol egyértelműen nyomon követhető.

A párthovatartozás terén majdhogynem kristálytiszta a helyzet a járásban: a Szövetség és a függetlenek harcának lehettünk tanúi, más pártoknak nem sok babér termett. Hipotetikus helyzet, ám vessük fel: ha nincs pártegyesülés, az MKP, a Híd és az Összefogás is indíthatott volna jelölteket, ám ők esetleg csak néhány esetben csaphattak volna össze.

Az új ciklus kezdetével 17 községet vezethetnek a Szövetség jelöltjei, míg 19-et független polgármesterek vehetnek a gondjaikba a következő önkormányzati ciklusban.

Mely helyeken „ütötték ki” azonban egymást? A függetlenek javára Bogyaréten és Perbetén dőlt el a választás. Ellenben a Szövetség jelöltjei Dunamocson és Ekelen győztek. Összességében tehát meglehetősen kiegyensúlyozott versenyről beszélhetünk: amennyire használhat a Szövetség címke, épp annyira lehet jó a független identitás is.

Ám mi a helyzet a többi párttal? A Magyar Fórumot csak egy kósza kivételnél találjuk meg: Tanyon Vendégh Tamást indították, aki viszont nem tudta megszorongatni a független Bugár Imre eddigi polgármestert. Vass István az SaS színeiben indult Izsán, ám végül teljesen esélytelennek bizonyult. A járás „színszlovák” falvai a választás tükrében leginkább abban különböztek a „magyarabb” községektől, hogy egy-egy szlovák párt egyetlen polgármesterjelöltjei itt mérettették meg magukat: ezek a KDH (Szilasháza), a Hlas (Mudroňovo/Újpuszta) és a Smer (Újgyalla). Az utóbbi két pártnak azonban nem sikerült túl jól az októberi hétvége, hiszen csak a szilasházai Ján Šušoliak ülhet be a polgármesteri székbe.