Komárom. Várhatóan márciusban kerül a parlament elé a pedagóguséletpálya-modellt szabályozó törvénytervezet, amely – ha elfogadják – a jelenlegi állapotokhoz képest több jelentős változást hoz.
Pénz nélkül megbukik a rendszer
Meg kellene fizetni a pedagógusokat
„Az amerikai McKinsey tanácsadó cég megvizsgálta, hogy az oktatásban jól teljesítő országoknak melyek a közös jellemzői, legyenek bár más téren eltérő kultúrájú, fejlettségi szintű államok – fejtette ki Andruskó. – Arra a megállapításra jutott, hogy a magas szintű oktatással bíró országokban a leendő tanárok a legjobb diákok közül kerülnek ki. Nálunk viszont, tisztelet a kivételnek, a tanári pályát nem legjobbak választják. Egy magyarországi példára hivatkoznék, ahol a miénkhez hasonló a helyzet: a pedagógiai főiskolára már 220 ponttal be lehet jutni, miközben a megszerezhető felső ponthatár 480.” A McKinsey-felmérés másik fontos megállapítása, hogy az említett országokban már a kezdő pedagógusokat is jól megfizetik: az átlagbér 95–99 százalékát kapják. „Ha ebből az adatból indulunk ki, akkor nálunk egy kezdő pedagógusnak nem 14 ezer koronát kellene keresnie, hanem legalább 20–22 ezret – mondta Andruskó. – Éppen e tények miatt nagyon szkeptikus vagyok az új rendszer sikeres működését illetően.”
Kreditpontok, pályaszintek
A törvényjavaslat a pályaszint szerint négy kategóriába sorolja a pedagógusokat. Az első a kezdő pedagógus, vagyis azok, akik két évnél rövidebb ideje vannak a pályán. A második kategóriába az önálló pedagógusok tartoznak. Nekik 7 év alatt – különböző továbbképző tanfolyamok elvégzésével – 120 kreditpontot kell összegyűjteniük ahhoz, hogy felsőbb kategóriába léphessenek, vagyis hogy első atesztációval rendelkező pedagógusokká váljanak. További hét év és 120 kreditpont kell ahhoz, hogy valaki a 4. szintre lépjen, azaz meglegyen a második atesztációja. Ha valaki hét év alatt nem szedi össze a 120 pontot, kezdheti elölről a pontgyű?jtögetést. Miközben egy kreditpont megszerzéséhez 2x45 perces továbbképzést kell abszolválni. A specializált pedagógusoknak – akik például osztályfőnökként, nevelési tanácsadóként, tantárgybizottsági elnökként is tevékenykednek – kétéves, a vezető beosztású pedagógusoknak pedig hároméves speciális továbbképzésen kell részt venniük. A tanfolyamok költségeinek térítésére viszont a tervezet nem határozza meg a forrásokat, következésképpen a költségeket a pedagógusokra hárítja. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy egy-egy újabb pályaszint elérése mekkora anyagi előrelépést jelent majd a pedagógus számára, azaz egyáltalán érdemes-e felfelé kapaszkodni a ranglétrán. Az anyagi juttatást külön minisztériumi rendelet szabályozza majd.
Andruskó arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő első kvalifikációs vizsga – amelyet öt év gyakorlat után lehet megszerezni – megfelel az első atesztációs szintnek. „Azok a pedagógusok tehát, akik ötödik éve vannak a pályán, mindenképpen jelentkezzenek még idén a kvalifikációs vizsgára. Ha ezt nem teszik meg, a tervezett jogszabály értelmében további 7 évet kell majd várniuk arra, hogy megszerezhessék első atesztációjukat” – tette hozzá.
Kedvezmények
A tervezet néhány kedvezményt is bevezetne a pedagógusok számára: 15 ledolgozott év után rendes szabadságukon felül 10 nap üdülési szabadság jár, 12 szabadnapot kaphatnak önképzésre, évente ingyenes védőoltást kapnak influenza ellen, tízévente pedig a hepatitisz A és B ellen. Ezenkívül évente legfeljebb 15 napra a munkaadó megtéríti számukra a táppénz és az alapbér közti különbséget. Ugyancsak jó hírnek számít, hogy azoknak a pedagógusoknak, akik külföldön szereztek diplomát, viszont itthon érettségiztek szlovák nyelvből, nem kell szlovák nyelvvizsgát tenniük.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.