Pénz már van, engedély nincs a párkányi Štúr-szoborra

A Transparency International Slovensko idén februárban hozta nyilvánosságra, kiket támogatott Robert Fico kormányfő az elmúlt évben. A lista szerint a Matica slovenská ötezer eurót kapott a párkányi Štúr-szoborra. Az erről szóló szerződést tavaly decemberben írták alá.

A szobor alapkövét tavaly októberben tették le, annak ellenére, hogy a Matica slovenskának az alapkőletétel napján nem volt meg az ehhez szükséges valamennyi engedélye. Mivel a 453/200-as hirdetmény által előírt dokumentumlista hiányos volt – a Matica slovenská nem igazolta a tulajdon-, illetve más viszonyát az ingatlanhoz – az építési hivatal felszólítást küldött a szervezetnek, hogy pótolja a hiányzó dokumentumokat. A szervezetnek erre harminc napja volt. December 8-án a leadási határidő meghosszabbítását kérték, amit a hivatal jóváhagyott. „Azóta újabb hosszabbítást kértek. Ennek a kérésnek a hivatal szintén eleget tett. A határidő március végén jár le” – tájékoztatta lapunkat Eugen Szabó, Párkány polgármestere.

Eugen Szabó kitart korábbi állítása mellett, miszerint a szobor felállítása nem szerencsés, mert megbonthatja a jelenlegi békés állapotot a Párkányban élő nemzetiségek között. A polgármester több alkalommal kezdeményezett találkozót a Matica helyi képviselőivel. A javaslatot, hogy a szobrot a szlovák alapiskolánál vagy egy parkban állítsák fel, a Matica határozottan elutasította. Ľudovít Štúrnak eredetileg a Sétáló utcán akartak szobrot emelni, ám ebbe a város nem egyezett bele. Végül a Duna-parton – az esztergomi bazilikával szemben – tették le az alapkövét.

Az esemény nagy tiltakozást és komoly indulatokat váltott ki. A tiltakozók szerint Ľudovít Štúr nevét 1948-ban kényszerítették a városra. Štúrnak kötődése nincs a városhoz, sosem élt vagy alkotott Párkányban. A Matica slovenská azzal vádolta meg a tiltakozókat, hogy az alapkőletételnél minősíthetetlenül viselkedtek és megzavarták az esemény emelkedett hangulatát. A Matica rendőrségi feljelentést tett, mivel az avatás napján ismeretlenek trágyát szórtak az alapkőre, majd ellopták a táblát és szétszórták a kavicsokat. Az ügyben még folyik a nyomozás. Egy 1991-es érvényes népszavazás szerint – amit az aktuális kormány nem vett figyelembe – a párkányiak döntő többsége a város történelmi nevének (Parkan) visszavételét kérte.