Párkány: Nem járható út, hogy egyre több pénzt vegyünk ki a Vadasból

Eredményes volt a tavalyi év Szlovákia egyik legnagyobb strandfürdőjében, a Vadasban.  Bár a nyári főidény nem hozta a 2018-as és 2019-es rekord látogatottságot, de rendkívül jól alakult, ez a tendencia pedig ősszel is folytatódott a szálláshelyek és a hotel, illetve a wellnessközpont esetében. Az októberi és a novemberi adatok alapján  a Thermál szálló kihasználtsága 45-48 százalékos volt, ez pedig nagyon jó arány – közölte lapunkkal Hogenbuch Endre, a Vadas igazgatója. Szerinte a wellnessnek is köszönhető, hogy a hétvégéken szinte teljesen megtelt a Thermál hotel, a hét közben rendezett konferenciák is javítottak a helyzeten. Két év kihagyás után most a szilveszteri programot is megszervezték, a szálloda erre szintén megtelt, Hogenbuch tehát pozitívan értékeli a tavalyi évet.

Felújítás és fejlesztések

A cég nyereséges, pénzügyi helyzete stabil és van annyi forgótőkéjük, hogy az idei fejlesztéseket is saját forrásból fedezzék – tudtuk meg az igazgatótól. „Korai, hogy már most számszerűsítsek, de mivel jó nyarat zártunk, becslésem szerint a cég nyeresége a tavalyi összeget közelíti majd meg, az pedig kb. 5-600 ezer eurót tett ki” – közölte Hogenbuch Endre. A Vadasban már zajlik a Westend apartmanok teljes felújítása, ennek keretében a fürdőszobákat és a konyhák padlózatát újítják fel, valamint a teraszokat csempézik le és a teraszok közti válaszfalakat cserélik ki. Ezen kívül minden apartmanba klímaberendezést szerelnek, az épületek tetejére pedig napelemeket telepítenek. Ezek az apartmanok áramellátását fedezik, a pluszban megtermelt áramot pedig szintén a fürdőn belül hasznosítják. A felújítás mindezzel együtt 200-220 ezer euróba kerül, a pénzt önerőből biztosítják.

„A felújításnak már itt volt az ideje, mert a Westend apartmanok húsz éve épültek, a klimatizáció ma alapkövetelmény, a fotovoltaikus elemek pedig jó befektetésnek számítanak, mert behozzák az árukat és az energiagazdálkodásunkat javítják”

– fűzte hozzá az igazgató. Október elején kezdték el építeni a fürdő új, speciális, ugrótornyos medencéjét és ezt a tervek szerint idén, május végén adják át. Az új létesítmény 140 négyzetméteres alapterülettel, 4 méter mély vízzel, valamint egy acélszerkezetű ugrótoronnyal várja majd a fürdőzőket. A toronyból két-, három és négy méteres magasságból ugorhatnak majd a vízbe a vendégek. „Az efféle, adrenalinfokozó, aktív pihenés sok helyen, Magyarországon is egyre vonzóbb, kézenfekvő volt tehát, hogy a Vadasban is építsünk ilyen ugrótornyot, ez a trend” – mondta Hogenbuch Endre. Szerinte a fürdő mindig is a családos üdülőké volt főképp, na és a fiatalabb korosztályé, 15-től 30 éves korig, ezért úgy gondolja, hogy az  attrakció népszerű lesz – a piacot felmérték. A fürdőt idén május elsején nyitják ki.

Nem biztos, hogy áremelés lesz

Áremelést firtató kérdésünkre a Vadas igazgatója úgy reagált, erről majd márciusban döntenek, és bár indokolt lenne, nem biztos, hogy drágulnak majd a belépőjegyek, legalábbis az egynapos belépők esetében.

„Az infláció, bár csökken, de még mindig két számjegyű, a bérköltségek, anyagköltségek emelkednek, a vegyszerek is drágulnak.  De mivel tavaly és tavalyelőtt is emeltük a belépők árát, ezért most nem biztos, hogy ezt ismét meglépjük. Március végén már biztosat tudunk mondani”

– taglalta Hogenbuch Endre. A Vadas a nyári szálláshelyeket már most, január 15-től árulni kezdi, ebben az esetben nem emeltek árat. Ahogy januártól a wellnessközpontban és a fedett uszodában sem emelték a belépők árát. A párkányi régi fürdőt július elsején nyitják meg. Ott a régi vizesblokkot lezárják, a toalettek, szociális helyiségek pedig kihelyezett konténerekben működnek majd – ez az előző idényben is bevált.

Borulhat a pénzügyi egyensúly

Mint arról lapunkban beszámoltunk, az utóbbi időben a helyi nyilvános fórumokon és képviselő-testületi szinten is egyre többször bukkan fel az a vélemény, miszerint a Vadasnak jóval több pénzt kéne fizetnie évente a városkasszába mint eddig. Annál is inkább, mert a cég prosperál, de a fürdőn kívüli városrészek fejlődése ettől jócskán elmarad és a meglévő infrastruktúrára is csak kevés pénz jut. Ez az érvelés legutóbb a tervezett óvodabezárások és összevonások kapcsán is felmerült. Miként az is, hogy a Vadas hosszú távú fejlődését magántőke bevonásával, stratégiai befektetővel is meg lehetne oldani. A cég igazgatója szerint azok, akik úgy gondolják, hogy egyre több pénzt kéne elvonni tőlük a városkasszába, azok a költségvetéssel, a vállalatirányítással és a közgazdasági összefügésekkel sincsenek tisztában. Hogenbuch Endre úgy véli, stratégiai befektető oda kell, ahol rosszul mennek a dolgok. Ez pedig nem a Vadas esete. „Beszéljünk nyíltan. A Vadas száz százalékos városi tulajdonban van, de ugyanakkor piaci alapon működik és piacról él. Egy éves szinten 8 millió eurós árbevételű, egyébként a maga szegmensében piacvezető cégnél az az évi hatszázezer euró, amit mi bérleti díjként a városkasszába fizetünk, még pont akkora összeg, hogy ez nem veszélyezteti a cég működését és hosszú távú fejlődését sem. Viszont utána lehet nézni, hogy hasonló fürdők és cégek másutt mekkora összegeket fizetnek a település költségvetésébe. Nyugodtam mondhatom, hogy másutt ennek a töredékét sem. Persze vitatható, hogy ez az összeg sok-e vagy kevés? Az viszont biztos, hogy ha egyre többet szeretnénk elvonni a Vadastól, az hosszú távon visszaüthet, rendkívül negatív folyamatokat indíthat be és boríthatja a pénzügyi egyensúlyt. Azt sem tartom járható útnak, hogy például mi két-három évre jegeljük a fejlesztéseket és a rájuk szánt pénzt adjuk inkább a városnak. Azért nem, mert ezt maga a piac és a konkurencia nem engedi. Mert már az is elég, ha a fürdővendég észreveszi, hogy stagnálunk, abban a pillanatban odébbáll, más üdülőhelyet keres majd inkább fel. Az egyszer elpártolt vendéget pedig már csak komoly költségekkel lehet visszacsalogatni. Ha egyáltalán sikerül”- taglalta az igazgató. Szerinte sok mindenről lehet beszélni, de azt is tudni kell, hogy mibe kerül kitermelni a nyereséget.

„A Vadast nem azért kell fejleszteni, mert ez az igazgató vagy az alkalmazottak hobbija, hanem azért mert kell. Mert csak így lehet biztosítani azt, hogy a fürdő ne csak most, de öt, tíz, tizenöt év múlva is versenyképes legyen. Nem beszélve arról, hogy a fejlesztési tervet a felügyelőtanáccsal és a polgármesterrel is egyeztetni kell. Sőt, azt is ki kell mondani, hogy a Vadasból Párkányban alkalmazottként és vállalkozóként is sokan élnek meg, közvetve vagy közvetlenül, tehát emberek egzisztenciájáról is szól a történet. Kell, hogy forgótőkénk legyen, hogy a nyereséget a fejlesztésekbe forgassuk vissza és a cég hitelképes, stabil vállalatként működjön tovább. Ez szerintem alapvető érdeke Párkánynak is”

– mondta az igazgató és hozzátette: még egy kisvállalkozónál is alapvető szabály, hogy ha kitermel egy bizonyos összeget, azt ne autóvásárlásokra költse el például, hanem forgassa vissza a cégbe a mozgótőkét. Ha nem így tesz, akkor azonnal bomlik az egyensúly, ami a vállalkozás további működéséhez kell.

„Ismétlem, egy 8 milliós árbevételű cégnél a 600 ezer euró még nem borítja a pénzügyi egyensúlyt. Tud fejlődni és fejleszteni, mely fejlesztéseket egyébként a turisták és vendégek el is várnak. Azt tehát, hogy mekkora összeget tudunk a városi költségvetésbe fizetni, csak alapos, körültekintő és komoly mérlegelések után lehet eldönteni”

– konstatálta Hogenbuch Endre. A Vadas főnöke óva int mindenkit attól, hogy azt higgye, a cégen belüli fejlesztések akár ideiglenes befagyasztásával konszolidálható lenne mondjuk a város költségvetése. Szerinte ez rossz irány lenne és felelőtlenség, mert a fürdő emiatt egy negatív spirálba kerülhet és a versenyképesség elvesztése a párkányiak életében is negatívan csapódna le, sokaknál szó szerint húsbavágóan. A fejlesztések tehát nem öncélúak, mert erősítik a cég értékét, amellett, hogy a vendégkört tekintve bizonyíthatóan szükség van rájuk. A hosszú távú stratégiai tervet is úgy alakították ki, hogy a Vadas még tíz év múlva is versenyképes legyen. Felvetésünkre, hogy sokan még így is túl kevésnek tartják a városnak évente adott 600 ezer eurót a 8 milliós bevételhez képest, Hogenbuch Endre úgy válaszolt,  ez arányaiban nyolc százalékot jelent, és meg kell nézni, hogy más cégek, részvénytársaságok esetében hányan fizetnek évente 8 százalékot a tulajdonosnak osztalékként. „Nem sok ilyet fognak találni, az biztos. Ha egyáltalán találnak ilyet” – közölte a Vadas igazgatója.