Pálosok, shaolinok és csodatévő víz a Pilis tetején

A békés pálosokat az évszázadok során a történelem viharai elsodorták a Pilisből, ám kolostoruk romjai ma is megtalálhatók Pilisszentlélek fölöttSomogyi Tibor felvételeMilyen összefüggés van egy másfél évezredes kínai szerzetesrend, a pálosok és a Pilis között?

A történet gyökerei a 13. századba nyúlnak vissza; azokba az időkbe, amikor a Kárpát-medencét tatár hordák dúlták fel. Az esztelen, semmit nem kímélő pusztítás elől a lakosság a rengetegekbe, mocsarakba húzódott. ĺgy tett Özséb atya is; bevette magát a Pilisbe, hogy csendes, Istennek tetsző remeteéletet éljen. Egy éjjeli elmélkedés során különös jelenségre lett figyelmes: apró, imbolygó lángokat fedezett fel a rengeteg fái között, amelyek közeledtek egymáshoz, majd fényes, a bibliai lángpalloshoz hasonló jelenséggé álltak össze. A fáma szerint ekkor megszólalt az égi hang, és azt az utasítást adta Özséb atyának, hogy gyűjtse össze a Pilis remetéit, majd a jelenés helyén emeljenek kolostort – Isten nagyobb dicsőségére.

Özséb atya – lévén fölöttébb hitbuzgó ember – eleget tett az égi szózatnak, és összegyűjtötte a hegység remetéit. Nem sokkal később megépült a kolostor is, a helyet pedig, ahol a csodás látomás megjelent, Pilisszentléleknek nevezték el. Hogy a dolgot „hivatalosan” is rendbe tegyék, Özséb atya 1250-ben vándorbotot ragadott, és elkutyagolt Rómába, hogy a Szentatya áldását kérje az új szerzetesrendre. Útközben betért a később szentté avatott Aquinói Tamáshoz is, és megnyerte őt az ügynek. IV. Orbán pápa is az áldását adta, és az új szerzetesrendet „pálosnak” nevezték el, mivel a pilisi remeték nagy elődjüket, Remete Szent Pált választották védőszentjüknek.

A békés pálosokat az évszázadok során a történelem viharai elsodorták a Pilisből, ám kolostoruk romjai ma is megtalálhatók a többségében szlovákok lakta Pilisszentlélek fölött. Aki járt ott, megerősítheti állításomat, hogy ma is erős szakrális töltéssel bír ez a hely. Akárcsak a Pilis számos más része, ahol az ehhez értők szerint a Föld energiavonalai metszik egymást. A jó pilisiek erről persze vajmi keveset tudnak, ám Ausztriában, Németországban vagy éppen Svájcban régóta „nem téma”, hogy a Pilis a Föld szívcsakrája.

Amúgy meg – Prohászka Ottokár római katolikus püspök szerint – a magyarok szent hegye.

Dobogókő, a shaolin falu

A hegy lábánál található Pilisszentlélektől valamivel feljebb, egy óra járásra húzódik meg Dobogókő, a shaolin falu.

A belépésnél épületes látvány fogad: a kínai stílusban faragott „székelykapu” alatt két hatalmas, a szivárvány legvadabb színeiben tündöklő harcos terpeszkedik. A művész, aki a polisztirén – vagy ahogy errefelé nevezik: hungarocell – tömbökből motorfűrésszel kifaragta őket, nyilván rajongója és ismerője a hongkongi filmművészet olyan alkotásainak, mint a „Sárkány csókja”, a „Sárkány visszatér”, vagy a „Sárkány büdös”... Különben honnan merítette volna az ihletet? Takaros házikók húzódnak meg a fák árnyékában, egy kis szentélyben pedig mécses ég Buddha szobra előtt. Kicsit beljebb – újabb torzó oltalmában – húzódik meg a központi épület, mely az étteremnek, a tornateremnek és a fürdőnek is helyet ad.

„Honvédségi üdülőként szolgált ez a telep évtizedeken át” – tudom meg Rosta Zoltán gazdasági- és üzemigazgatótól. – „Az ország szinte valamennyi részéből érkeztek ide a katonatisztek, de itt nyaraltak a honvédelmi minisztérium alkalmazottai is. A rendszerváltás után sok honvédségi épület megüresedett, fenntartásukra nem volt pénz. ĺgy volt ez Dobogókő esetében is; mivel senki nem őriztette, csoda, hogy nem lopták szét az épületeket. 2002-ben aztán Cséffalvay Péter, illetve a shaolin egyesület szerezte meg az üzemeltetési jogot; egyéves átépítés után tavaly kezdett el üzemelni újra a telep.”

Miért épp shaolin falu?

„Nagyon kevesen tudatosítják, hogy Magyarország a híd szerepét tölti be Kína, Japán, és Nyugat-Európa között. A kínaiak és a japánok rokonaiknak tekintenek bennünket, többre tartanak, mint más európai népeket. Mi ezt nem igazán értékeljük, és ez hiba. Mivel Nyugat-Európában hiányoznak a keleti oktatási és szellemi központok, Magyarország hídfőállássá lépett elő. A Pilis erős szellemi töltését igyekeznek kihasználni a magyarországi shaolinok, hogy a közép- és nyugat-európai térségből érkező turistáknak ízelítőt adjanak ebből az ősi kultúrából. Rendezünk itt kung-fu bemutatókat, meditációs gyakorlatokat, és itt a KQN-víz (kakun-víz – a szerző megj.), mely szintén jelentős csáberőt képvisel. És persze a Föld szívcsakrája; ha ezt elfogadja az ember, és hisz benne, az itt eltöltött napok egyfajta töltekezést jelentenek.”

A magyar kung-fu fénykora

A parkolóban többségében német rendszámú gépkocsik sorakoznak; Varga István kung-fu világbajnok is egy éltesebb német hölgyet próbál beavatni a tai chi rejtelmeibe. Hogy Magyarországnak kung-fu világbajnokai vannak, ma már annyira természetes dolog, mint az, hogy a Nap reggel felkel, este pedig lenyugszik. Az első aranyat az 1996-ban Argentínában megrendezett világversenyen szerezték, csapatversenyben. Véletlen volt – mondták ekkor a kákán is csomót keresők, és biztos, ami biztos alapon továbbra sem adtak állami támogatást a kung-fu válogatottnak. A következő megmérettetésre két évvel később, Budapesten került sor, és a magyarok megint győzelmet arattak. Hazai pályán könnyű! – zúgott a hitetlen Tamások hada, és minden maradt a régiben. Most legyetek legények a gáton! – rakták fel őket valamivel később Ferihegyen a tokiói járatra, ahol a következő világverseny zajlott. A magyar kung-fusok pedig ismét megnyerték a csapatversenyt, egyéniben pedig elhoztak 11 aranyat, 8 ezüstöt és 8 bronzot. Maguk mögé utasították a kung-fu hazáját, Kínát is, ahol a legjobbakat nem tízmillióból, hanem másfélszázszor annyiból választják ki.

„Sokat járunk Kínába, évente legalább kétszer megfordulunk ott” – mondja Cséffalvay Péter, a Shaolin Kung-fu Egyesület elnöke, nem mellékesen pedig a shaolin falu igazgatója. –„A kolostorokba járunk edzeni, ezeket pedig falvak veszik körül, melyek többek között a turistáknak is helyet adnak. Hát innen származik az ötlet, hogy alapítsunk shaolin falut.”

Kínában a helyzet...

Varga István kung-fu világbajnok „Rendben van, megvertük a kínaiakat kung-fuban, de csak sport terén!” – int a félremagyarázástól a házigazda. – „Tudni kell azonban, hogy a kung-fu elsősorban életforma. Azok a harci szerzetesek, akik ötéves koruktól egy zárt közösségben élnek valahol Kína hegyei között, nem versenyeznek. Ők fényévekkel előttünk járnak.

Mert hogy is működnek a shaolin kolostorok? A szülők ötéves korukban adják be a gyermeket a shaolin faluba, ahol iskolába, edzésekre járnak. A képzés naponta reggel hattól este tízig tart. Évente körülbelül egy, jobb esetekben két tanuló kerül be a kolostorba, miután 10–12 évet töltöttek a faluban. Az igazi munka ott kezdődik; európai ember számára elképzelhetetlen és érthetetlen, hogy bírják ki. Az eredmény önmagáért beszél; a szerzetesek képesek olyan dolgokra, amelyeknek a gyengécske utánzatát a kalandfilmekben láthatjuk. De azok csak filmtrükkök, míg a három éve Magyarországon élő Shi Xinghong, az egyik shaolin kolostor harmadik embere valóban képes arra, hogy egy pillanat alatt felfusson a fa törzsére, majd 5–6 méter magasságból dupla hátraszaltóval „jöjjön vissza”. Vagy helyből felugrik 2 méter 20 centi magasra anélkül, hogy térdből rugózna. Megvan ennek is a technikája – ötéves kora óta gyakorolta, miként kell kiugrani a gödörből úgy, hogy csak bokából rugaszkodjon el. Egy centivel kezdik, aztán mindig mélyítik a gödröt; 15 év gyakorlás után kiugrik a kétméteresből is.” Kérdésemre, hogy hol a végső határ, nem kapok egyértelmű választ.

„A kung-funak olyan sok ága van, hogy egy emberélet kevés valamennyinek az elsajátítására. A formagyakorlatok száma 16; ehhez jön a 8 állatforma, a 8 rövid és 8 hosszú fegyver forgatásának ismerete, valamint a küzdelmek különböző csoportjai. Egy mester ekképp sóhajtott fel egyszer: Már 80 éves vagyok, de még szükségem volna 80 évre, hogy mindent megtanulhassak! Ez jól példázza, hogy a jó kung-fus holtáig tanul...”

Miért csodatévő a KQN-víz?

Otto Warburg német biokémikus vetette papírra a XX. század 30-as éveiben, hogy a ráknak csak egy oka van: a testi sejtek normális oxigén-légzésének lecserélése anaerob, tehát csak oxigén hiányában szaporodóképes sejtlégzésre. Meg is kapta érte a Nobel-díjat.

A KQN-víz nem más, mint különleges elektrolízises eljárásnak alávetett ivóvíz. Miután minden ásványi anyagot és szennyeződést kiszűrnek belőle, a „kakunizáló” berendezés lebontja a benne lévő oxigén-atomokat; a víz oldott oxigén tartalma ez által körülbelül a százszorosára növekszik. A végeredmény tehát egy olyan folyadék, amely az élethez szükséges két legfontosabb anyagot – az oxigént és a vizet – tartalmazza, a lehető legtisztább formában. A bőr pórusain át a szervezetbe juttatott oldott oxigén a hajszálerek segítségével rövid úton a véráramba kerül, a hemoglobinok pedig eljuttatják a beteg szervekbe. Két területen fejti ki jótékony hatását: a beteg testrészben, illetve az immunrendszer általános javítása terén. A magasabb szintű oxigén hatására a sérült szövetekben ugyanis gyors pusztulásnak indulnak a baktériumok, miközben az egészséges szövetek nem sérülnek, sejtjeik gyorsan szaporodnak, erősítve a szervezet ellenálló képességét. A KQN-vizes kúra különösen hatékony a bőr- és nőgyógyászati problémák, gombás megbetegedések, illetve fekélyes sebek gyógyítása során. A bőr ugyanis az emberi test legnagyobb szerve; ha a toxinok, a levegő szennyezett anyagai vagy a kozmetikumok eltömítik pórusit, nem tudja ellátni funkcióját. A KQN-víz eltávolítja a lerakódott káros anyagokat tartalmazó réteget, miáltal javul a bőr légzése, a bőr alatti kötőszövet vízellátása élénkké válik. Még egy fontos szempont: az oxigén segíti a zsírok lebontását, ami súlycsökkenést eredményez.

„Nagyon komoly, pl. rákos megbetegedések kezelése során is alkalmazzuk a KQN-vizet – mondja Cséffalvay úr. – Együttműködünk az országos onkológiai intézettel, tehát az ügynek komoly szakmai oldala van. Hangsúlyozom azonban, hogy nem gyógyászati, hanem wellness-központ vagyunk; az orvosetikai bizottságnál folyamatban van a gyógyászati tevékenység engedélyeztetése. Eredményeink önmagukért beszélnek: a KQN-vizet válogatott focisták, bokszolók isszák, de ismert természetgyógyászok is feljárnak ide a klienseikkel.”

Kérdésemre, hogy miért nem alkalmazzák szélesebb körben az általam „csodatévőnek” elnevezett vizet, a házigazda széttárja karjait. „A gyógyszer-lobbi végett... A gyógyszeriparban kemény milliárdok forognak; érthető tehát, hogy egyeseknek nem érdekük a vízzel történő gyógyítás.”

Végezetül – a szívcsakra

Már a középkori misztikusok is leírták, hogy a Föld szívcsakrája, tehát a pozitív energiavonalak gócpontja valahol a Kárpát-medencében található. Voltak, akik ezt azzal magyarázták, hogy itt az átlagosnál vékonyabb a földkéreg legfelső rétege; mások egyszerűen fogták a varázsvesszőiket, és bemérték.

„Amikor először Magyarországon járt a dalai láma – mondja Cséffalvay úr –, „komoly protokollbotrány kerekedett abból, hogy először a Pilisbe akart jönni. El is jött. Aztán itt járt Shi De Yang shaolin főapát, aki a falu melletti tisztáson egyszer csak meditációba kezdett. Miután végzett, tisztelettudóan megkérdeztük, mi oka volt rá. Azt felelte: soha, sehol nem érzett még olyan erős földsugárzást, mint a mi tisztásunkon. Bebizonyítandó, hogy mennyire feltöltődött, energiát küldött a kinyújtott kezünkre. Egy idő után kénytelenek voltunk elkapni, mert égetett.”

Bizonyára ehhez hasonló töltést érezhettek a pálosok is, akik kolostoraikat az energiavonalak mentén építették fel, vagy a jezsuiták, akik konferenciaközpontot létesítettek a Pilisben. A Pilis – lévén szent hegy – ugyanis fölöttébb toleráns azokkal szemben, akik szent meggyőződéssel vetik be magukat rengetegébe. Mert a rohanó világban is mindenkinek kijár néhány jó nap.