Ötezer euróval segíti ki Gúta városa a Rákóczi iskolát

Ötezer euró célirányos támogatással járul hozzá a város a Rákóczi alapiskola idei költségvetéséhez, az állami normatív támogatás ugyanis nem elég a kiadások fedezésére. Az anyag tárgyalása komoly vitát váltott ki a testületben azon képviselők között, akik tavasszal a két városi fenntartású magyar alapiskola összevonását szorgalmazták, illetve akik ellenezték.

A szeptember 15-i beíratási adatok alapján az állam minden évben módosítja az iskolák költségvetését, és bár a Rákócziban a tavalyi tanévhez képest csak egy diákkal lett kevesebb (216 helyett 215), mivel nem tudtak nulladik osztályt nyitni – ahol magasabb az egy diákra eső fejpénz –, kevesebb állami támogatás érkezik. Lengyel István, az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke emlékeztetett, tavasszal egyes képviselők azzal érveltek, hogy a kisiskolák majd több pénzt kapnak. Viszont a normatíva meghatározásakor az állam a magyar iskolába járó diákok számát összeadja, az viszont már az önkormányzaton múlik, hogy hány iskolát tart fenn a kapott pénzből. „Idén még csak 5 ezer euró a hiány, de a következő tanévben 13–15 ezer is lehet – mondta. – Nem lehet átlagban 15-ös diáklétszámokkal gazdaságosan működtetni egy iskolát.” Több képviselő megjegyezte, nem az 5000 euró előteremtésével van gond, hanem azzal, hogy nincs iskolaügyi koncepciója a városnak, másrészt a roma származású gyerekek szinte kizárólag a Rákócziba járnak. A szabad iskolaválasztás jogát a szülőktől nem lehet elvenni, nem lehet befolyásolni, ki hová írassa gyerekét. Németh Iveta úgy véli, több képviselőtársa már a jövő évi választási kampányra gondolva meglovagolják a témát, hangulatot keltenek, miközben, ha sikerült volna nulladik osztályt nyitni, akkor még 5000 eurónál is kevesebb lenne a hiány. Pedig egyesek az év elején akár 25–30 ezer eurós hiánnyal riogattak. Samu István pedig arról beszélt, hogy a hátrányos helyzetű diákok integrációjára kellene jobban odafigyelni, és nem szabad összekeverni az integrációt a szülők szabad iskolaválasztásával.

A végső következtetést Madarász Róbert, az önkormányzat iskolaügyi bizottságának elnöke mondta ki: kevés a gyerek Gútán, ez a probléma forrása. Lehet egyik és másik oldalról is kampányfogással vádolni egymást, de nincs olyan megoldás, amit az önkormányzat a demokratikus alapelveket betartva tudna bevezetni, és emellett hatékony is lenne. Gútán ugyanis az elmúlt években volt már rá példa, hogy a testület határozatban szabta meg: felváltva kell egy, illetve két osztályt nyitni a két magyar iskolában, de ez a módszer nem vált be. Gondolkodtak iskolai körzetek kialakításán is, ami szintén nem kötelező érvényű a szülőkre nézve, ezért elvetették. Arra sem lehet kötelezni a szülőt, hogy nulladik osztályba adja a gyerekét, ha inkább azt választja, hogy még egy évig óvodába járatja. Idén tavasszal pedig az váltott ki közfelháborodást a városban, sőt, magasabb politikai körökben is, hogy a testület egy igazgatóság alá akarta vonni a II. Rákóczi Ferenc és a Corvin Mátyás Alapiskolákat.

Hosszú távú megoldás továbbra sincs, várható, hogy a kérdés újabb és újabb vitákat vált ki a testületben.