Országos magyar versenyeket zsebeltek be a komáromi iparisták

A legtehetségesebb melléknévnek általában akkor van értelme, ha melléje a legszorgalmasabb jelzőt is odarakhatjuk. A két komáromi iparista esetében úgy tűnik, hogy nincs semmi akadálya ennek, hogy így tegyünk, s talán ez volt az egyik kulcsa, hogy egy alapvetően magyarországi súlypontú versenyekről szlovákiai magyar diákokként két egyéni első helyet hoztak haza Komáromba.

Kultivátortól a lemeztechnikáig

Cseh Benedek lapunknak elmondta: a Solid Edge a Siemens vállalat tervező szoftverje, amelyet főleg 2D- és 3D-modellezésre szántak, de mellette sok más mérnöki megoldáshoz is segítséget nyújt. A programot a komáromi Ipariban is használják Kányai Tivadar szaktanár jóvoltából, Benedek emellett otthon is rengeteg időt töltött és tölt el a szoftverrel.

„Az idei készülésem során már volt egy kész projektem. Otthon van egy kis traktorunk, és csináltunk hozzá kultivátort. Készítettem hozzá egy 3D-modellt, s ezt küldtem be pályamunkaként, amit a zsűri pozitívan bírált el, s így jutottunk be a döntőbe, ahol összesen 20-an voltunk“ 

– boncolgatta a készülése hátterét.

Maga a verseny szerinte elég „húzós“ volt, ugyanis több mint 10 támogató cég áll a megmérettetés mögött szponzorként. Az utóbbi években ráadásul nagy értékes ajándékokat ajánlanak fel díjakként, de ők adják a versenyfeladatokat is. Ezek mind a műszaki életben használt példák. Idén nagyon sokat kellett dolgozniuk különféle lemezalkatrészekkel. Például megeshet, hogy egy lemeztáblából egy polcot kell hajtogatni, amelynek megvannak a paraméterei, viszont a polcból vissza kell tudni teríteni a lemezterméket.

Szép, szabályos és működőképes forrasztás

Szabó Kálmán Tamás az Innoelectro Kiállítás és Konferencia keretében megrendezett MELT V. Diák Forrasztási Versenyen lett egyéni első, ahol idén 30 iskola 101 tanulója vett részt. A komáromi iparisták csapatban is sikeresek voltak, hiszen elnyerték a legeredményesebb iskola címet.

A harmadéves szakközépiskolás az Új Szónak elmondta, az elméleti részt követően szigorú időkorláton belül egy működő elektronikai áramkört 20 perc alatt kellett kézi forrasztással összeállítaniuk furatszerelt és felületszerelt alkatrészekből, hogy az minél szebb, szabályosabb és működőképesebb legyen. A zsűri a nemzetközi szabvány előírásai szerint értékelte a munkákat

Tamás otthon nagyon sokat „elektrózik“, szinte az összes szabadidejét erre szánja. Legutóbb egy órát készített, egy ismerősétől pedig kapott egy Geiger-csövet, amelyből számlálószert szeretne készíteni – de ezen felül még több eszközt felsorol, amelyből működő műszer lett a keze munkája nyomán. 

Az édesapja ugyan gépészettel foglalkozik, de az elektronika iránti érdeklődése gyakorlatilag a „semmiből“ jött, szinte megszállottként műveli.

Önértékelés mindenek előtt

A Szlovák Műszaki Egyetemre készülő, negyedikes Cseh Benedek úgy látja, hogy főleg önmagának tud bizonyítani a sikeres versenyszereplésekkel. „Legalábbis nekem ez volt a legjobb visszajelzés arról, hogy magát a tudást, amit megszereztünk, mennyire tudjuk használni, s mennyire vagyunk hatékonyak, főleg így, egy időkereten belül, nyomás alatt“ – fejtegette. Ez azért is fontos, mert a versenytársai között ott voltak a mindig jól szereplő vajdasági, Magyarkanizsán működő szakközépiskola diákjai, valamint a Mercedes-Benz kecskeméti akadémiájának tanulói.

Szabó Kálmán Tamásnak az a fontos, hogy ilyen alkalmakkor felmérje a saját tudásszintjét. Csak az iskolán belül erre nem igazán volna lehetőség, viszont egy rangos verseny már kiváló terepet biztosít hozzá. Ő maga még nem döntötte el, jövőre milyen szakot választana a továbbtanuláshoz, de biztos szerepet fog játszani a pályaválasztásnál az elsajátított tudása.