(Ön)kritikát gyakorolt a választmányi elnök

Dunaszerdahely. Hamarosan egy éve lesz, hogy Lázok Attila váltotta Huszár Lászlót a Csemadok Területi Választmányának titkári posztján. Az eredményekkel az új ügyvezető korántsem elégedett, sőt, kritikus hangnemben beszél a szervezetről.

Az alapszervezetek mozgósítása, felfrissítése, mint mondja, embert próbáló feladat. Nemcsak a kulturális szervezet válsága, hanem a magyarságot érintő egyéb problémák – oktatás, közösségi élet, az anyanyelv ápolása – is foglalkoztatja. Elképzelései szerint az önkormányzatok és a Csemadok összefogása is elengedhetetlen az anyanyelv és a magyarságtudat ápolásához. „Rémisztő statisztikai adat, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekek 70 százalékát szlovák iskolába íratják, és ami ennél általánosabb, hogy az a szülő, aki szlovák iskolába járt, 90 százalékban ugyanoda íratja egyébként magyar nemzetiségű gyerekét” – mondja Lázok, aki szerint az életképesebb Csemadok alapszervezetek is sokat tehetnének e folyamatok megállítása érdekében. Ő maga személyesen keresi fel az önkormányzatokat, meghatározó személyeket vagy kulturális szervezeteket, hogy biztosítsa őket a támogatásról, vagy éppen cselekvésre buzdítsa őket. Tapasztalatai nem túl kecsegtetők, a járásban az egykori 60 alapszervezetből mára 30 maradt, és ezek nagy része is csak papíron működik.

„Hogyan várhatnánk el, hogy megalapítsanak egy alapszervezetet – amelynek egyébként nem is kellene a Csemadok nevet viselnie – ha egyszer a 67 önkormányzatnak szétküldött kérvényre mindössze 15-en reagáltak, tehát még önkormányzati szinten is közömbösség tapasztalható” – szá?molt be Lázok a kulturális csoportok feltérképezését, adatbázis létrehozását célzó, sikertelenségbe fulladt akciójukról. A tervezett kiadvány turistacsalogatónak sem lett volna utolsó, a nyári fesztiváldömping idején segített volna színesebb programokat összeállítani, egyben az előadókat, csoportokat koordinálni.

Ilyen tapasztalatokkal hogyan képzelik el a fiatalítást a járás alapszervezeteiben? – vetődik fel a kérdés. „Először is tudatosítani kell, hogy ez nem anyagi, hanem társadalmi elismeréssel járó feladat. A szülők és a közösség is ösztönözhet valakit a kultúra szervezésére vagy művelésére. Ezen kívül szívesen felkarolunk más néven futó, de a Csemadokhoz tartozó társulásokat vagy segítünk a megalapításukban úgy, hogy elfogadják alapszabályunkat. Nem utolsósorban, rajtunk keresztül nyílna lehetőség pályázati pénzek elnyerésére.” A Csemadok nélkül is működnek és pályáznak szervezetek. Sajnos sokszor ezért fordul elő, hogy egy időben zajlanak események, vagy éppen nincs semmiféle közönségszervezés. Nem beszélve az állandóan ismétlődő műsorokról, amiben viszont az említett feltérképezés segíthetett volna. Szerintem összefogásra és nem szétaprózódásra van szükség” – mondta Lázok.