Októbertől új rádióadás fogható Kelet-Szlovákiában

Az első diplomámat, az erdőmérnökit Sopronban szereztem. Az erdészetnél viszont csak három évig dolgoztam. Ez után mélyépítesi beruházásokat irányítottam, s közben elvégeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen az építészmérnöki szakot. Aztán 17 évig műszaki pályán tevékenykedtem. A nyolcvanas évek elején jött a fordulópont az életemben, akkor lettem a sátoraljaújhelyi kultúrház igazgatója. Amatőrként már ezt megelőzően is dolgoztam a közművelődés területén. A legnagyobb szívfájdalmam abban az időben az volt, hogy a művelődési ház programjait nem tudtam elég emberhez eljuttatni. Ezért állandóan azon törtem a fejem, hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni.

Honnan jött az ötlet, hogy regionális tévét alapítson?

Egyszer Pécsett jártam, ahol egy bérház kocsitárolójában működött egy kis stúdió. Az ő adásukat és a műholdas tévék műsorait NDK gyártmányú parabolaantennák segítségével sugározták az ún. helyi tévében. Az ötlet innen származott. Arra gondoltam, egy hasonló tévét Sátoraljaújhelyen is működtetni lehetne. Itt olyan hálózatot építettünk, melyen három külföldi műholdas csatorna is helyet kapott. Mivel a kiválasztott tévéadók közé „elfelejtettük” betenni az orosz kettes csatornát, rögtön a pártbizottságon találtam magam, ahol kérdőre vontak, hogy csak nem a nyugati kultúrát akarom Magyarországon terjeszteni?! Ez abban az időben nagy bűnnek számított volna. Ám szerencsém volt, egy értelmes párttitkár engedélyezte, hogy megvalósíthassuk az elképzeléseinket.

Saját műsorokat is készítettek?

Először csak havonta egyszer sugároztunk saját, szerkesztett műsort. Később elindítottuk a képújságot is.

Ez volt az első regionális tévécsatorna az országban?

Nem az első, de az elsők egyike. Mi alakítottuk meg 1985–86-ban a Helyi Televíziók Egyesületét. Ennek, velünk együtt, mindössze huszonvalahány tagja volt.

A csatornának már akkor is Zemplén Tv volt a neve?

Nem, ez városi tévé volt, melyet a Kossuth Lajos Művelődési Ház működtetett. A lakosok körében nagy népszerűségnek örvendett. A havi adásokat kéthetiek követték, majd hetente jelentkeztünk saját műsorral. Sőt, azt is sikerült elérnünk, hogy a Magyar Televízió hetente jelentkező körzeti adásában a régióban ne a szegedi tévé műsorát sugározzák, hanem a mi adásunkat.

Milyen éves költségvetéssel működtek?

Mivel a televíziózás közismerten költséges dolog, értelemszerűen a 20 ezres Sátoraljaújhely nem tudott volna eltartani egy saját tévéadót. ĺgy Sárospatak, Újhely és Kisvárda önkormányzata közösen működtette a csatornát, amelynek a költsége évi kb. 100 millió forint volt. Ám pályázat útján az Európa Tanácstól is sikerült 840 ezer frank támogatást szereznünk, ami abban az időben nagyon nagy pénz volt.

Meddig tartott a tévés korszaka?

1998-ig, akkor volt egy kis nézeteltérésem az egyik környékbeli polgármesterrel. A vita munkaügyi perrel végződött, amit én nyertem meg. A bírónő kérdezte, visszahelyezzen-e az eredeti munkakörömbe, ám úgy gondoltam, hogy az adott körülmények közt nincs nagy értelme folytatni a munkát.

Mihez kezdett ezután?

Ekkor találtam azt ki, hogy regionális rádiót kellene alapítani. Az első kérvényemet ebben az ügyben 1998. szeptember 29-én írtam. Ahogy azt a példa is mutatja, a tervek megvalósítása „mindössze” hat évbe telt. A sugárzási frekvenciát 2000-ben pályáztuk meg, ám azt a Katolikus Rádió nyerte el.

Nem szegte kedvét a kudarc?

Dehogynem, rendesen meg is sértődtem. Ám aztán újra kiírták a pályázatot, s ezt már sikerült megnyernünk. Az erre vonatkozó szerződést ez év májusában írtuk alá. Mondom, az egész „csak” hat évünkbe telt.

A Rádió Aktív úttörő kezdeményezés?

Abszolút. Regionális rádióadó mifelénk csak Miskolcon és Nyíregyházán működik. A szűkebb régióban mi vagyunk az elsők.

Ki a rádió tulajdonosa?

Ez családi vállalkozás. A tulajdonosok többek közt mi vagyunk a fiaimmal. A nagyobbik, a Tv2-nél operatőr, a kisebbik mérnök-informatikus. Mi alkotjuk a gazdasági társaságot.

A RádióAktív kereskedelmi adó?

Nem. Közszolgálati. Ennek a formának az egyik nagy előnye, hogy így pályázhatunk a költségeink fedezésére. A hírek és a sporthírek sugárzására már nyertünk támogatást, a magazinműsorok készítésére beadott pályázatunkat most bírálják el. Ha a további támogatásokat is megkapjuk, a költségeink jelentős részét pályázati pénzekből tudjuk majd fedezni. Persze reklámbevételekre akkor is szükségünk lesz. S ez már keményebb dió, hisz tudjuk, az országnak ez a része gazdasági szempontból nem kifejezetten erős.

Milyen műsorokat sugároznak?

Azt tapasztaltuk, újabban még a kereskedelmi adók is egyre gyakrabban sugároznak ún. beszélgetős műsorokat, ugyanis az embereket érdeklik a regionális hírek, a háttérinformációk, s minden olyasmi, ami közvetlenül az életükhöz kapcsolódik. A műsorstruktúránkat igyekeztünk ezért úgy felépíteni, hogy a zenei műsorok mellett ilyenek is helyet kapjanak benne. Az éjszakai órákban főleg zenét sugárzunk. Szerkesztett műsorral reggel 6-tól jelentkezünk, egy könnyed hangvételű adással, amelyben persze híreket is mondunk, és a közlekedési helyzetről is beszámolunk. Nyolctól tízig a műsorban már a kultúrával, az életmóddal és a gazdasággal összefüggő hosszabb beszélgetések következnek. Tíztől délután kettőig klubműsor van, melyben 11-kor szlovák nyelven mondunk híreket, de lesz ruszin és német nyelvű adás is. Egyébként nemcsak magyarországi híreket mondunk, hanem minden egyes blokkunkban van például szlovákiai vonatkozású hír is. A szerkesztőségben két szlovák állampolgárságú munkatársunk dolgozik, akik segítenek a hírszerkesztésben. Délután kettőtől ötig kívánságműsort sugárzunk. Ezután újabb beszélgetős és zenés műsorok következnek, majd esténként hosszabb hírműsorokat sugárzunk. Ám nemsokára újabb műsorokkal is jelentkezünk majd.

És a hétvégén?

Vasárnap a nemzetiségi műsorokat részesítjük előnyben. De nemcsak a magyarországi nemzetiségekkel foglalkozunk, hanem a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság életével kapcsolatos témák is terítékre kerülnek.

Kik hallgatják az új rádióadót?

A kívánságműsorba már jöttek bodrogközi, Ung-vidéki és ukrajnai településekről érkező hívások, illetve folyamatosan hívnak minket szinte az egész kelet-magyarországi régióból. Ez azt mutatja, hogy ezeken a helyeken állandó hallgatóink vannak. Hál’ istennek általában pozitív visszajelzéseket kapunk tőlük.

Mekkora stábbal dolgoznak?

Jelenleg tizenöt-húsz munkatársunk van, ám nem mindegyikük rádiózik főállásban. Folyamatosan keresünk olyan külsősöket, akik Szlovákiából és Ukrajnából szállítanák a napi híreket, illetve készítenék a műsorokat.

Mik a terveik?

A lehető legrövidebb időn belül ki kell alakítanunk a teljes műsorrendet. Valószínűleg a csapaton is változtatni kell még, jó szakemberekre mindig szükség van. A szerkesztőségben szinte kizárólag fiatalok dolgoznak. Ez egyrészt nagyon jó, de bevallom, egy-két idősebb, tapasztaltabb kolléga elkelne minálunk. Igyekszünk folyamatosan élő adásokat sugározni, amihez nagyon jó szerkesztőgárdára van szükség. És mondjuk ki, a talpon maradáshoz minél több hirdetőre is szükség van. Bár attól, hogy nyereségesek legyünk, még távol állunk. A rádió egyelőre csak nyeli a pénzt. Ám remélem, ez is megváltozik majd.