Ökoturisztikai attrakciók a nagyléli szigeten

A mellékágon átívelő híd átadásával befejeződött a nagyléli sziget revitalizációja.

Nagylél

A közigazgatásilag Csallóközaranyoshoz tartozó nagyléli szigeten 1986-ban forgatott német–csehszlovák mesefilm (Mahuliena, zlatá panna – a Grimm-mese magyar megfelelője: A hűséges János) nyomán Mahuliena névre keresztelték a szigetet körülölelő Duna-ág felett átívelő új hidat. A keresztapaságot a filmben Jánost alakító Ady Hajdu vállalta, aki – stílusosan – Duna-vízzel végezte az avatást.

A híd átadásával lezárult a nagyléli sziget 2008 óta tartó revitalizációja, amelynek kezdeményezője és kivitelezője a BROZ természetvédelmi egyesület volt. Az egyik legfontosabb feladat a holt mellékág újjáélesztése volt, a Bős–Nagymarosi Vízlépcső építése idején ugyanis masszív töltésekkel teljesen elzárták a víz útját a mellékágba, emiatt a halak sem jutottak el természetes ívóhelyeikre. Az áradások nyomán fokozatosan hordalékkal töltődött fel a meder, eliszaposodott, nyári melegben kellemetlen szagokat árasztott. Miután 2013-ban a mellékágat ismét összekötötték a Dunával, megújult a vízáramlás, és lassan visszatért az élet a mellékágba. „A hídra azért volt szükség, hogy a mederben akadálytalanul áramolhasson a víz, ugyanakkor a sziget továbbra is szabadon hozzáférhető legyen a látogatók számára” – mondta az átadáson Tomáš Kušík, a BROZ elnöke. A terveikkel kapcsolatban elárulta: az ökoturisztikai attrakciókkal szeretnének minél több látogatót, iskolás csoportot idecsalogatni. Ökofarmot működtetnek, legelésző marhákat – köztük szürkemarhát, bivalyokat –, kecskéket, lovakat és számos más háziállatot láthatnak a gyerekek. A szigetet 2006-ban 25 évre vette bérbe a BROZ, azzal a céllal, hogy megújítsa az ártéri erdőket, eltávolítsa a tájidegen növényzetet, és visszaállítsa a gazdálkodás hagyományos formáit.

A mellékág revitalizációja két éven át tartott, a munkálatok összesen egymillió euróba kerültek, a költségek 50 százalékát uniós forrásból (a szlovák–magyar határon átnyúló LIFE Duna Menti Madárvilág Védelme programból) fedezték, 45 százalékát a környezetvédelmi minisztérium, 5 százalékát az állami vízgazdálkodási vállalat állta.