Nyitott zenei műhely indult a Révben

Elődeink nem kottából, hanem hallás, megfigyelés útján tanultak meg hangszeren játszani; ezt a módszer alkalmazza Horsa István.KomáromFebruártól újdonsággal, nyitott zenei műhellyel bővült a Rév – Magyar Kultúra Házában havi rendszerességgel megtartott Folkpódium programkínálata.„A Folkpódiumon belü

Elődeink nem kottából, hanem hallás, megfigyelés útján tanultak meg hangszeren játszani; ezt a módszer alkalmazza Horsa István.

Komárom

Februártól újdonsággal, nyitott zenei műhellyel bővült a Rév – Magyar Kultúra Házában havi rendszerességgel megtartott Folkpódium programkínálata.

„A Folkpódiumon belül a legkisebbek számára kézműves-foglalkozásokat tartunk Méhes Kata vezetésével, népi gyerekjátékokat játszanak, van néptáncoktatás gyerekeknek és felnőtteknek, esti táncház – sorolta Fekete Gábor, a Rév társtulajdonosa. – Úgy éreztük viszont, hogy a serdülő korosztályt valami újdonsággal kellene megszólítanunk, így merült fel a zenei műhely ötlete. Horsa István már évek óta vezeti Dél-Komáromban az Ördöngös Népzenetanodát, tanítványai rendszeres bemutatkozási lehetőséget kapnak nálunk is. Ez a program bővülne azzal, hogy itt helyben is folyna népzenei hangszeres és énekoktatás, havonta egy-két alkalommal.” A folksuliba azokat várják, akiknek van egy alapszintű hangszeres tudásuk, érdeklődnek a népzene iránt, és szeretnék megtapasztalni az együtt muzsikálás semmihez sem fogható, felemelő élményét. „Elődeink idejében a zenét nem kottából tanulták az emberek. A gyerekeknek nagyon sokat énekeltek, az adott közösség zenei világa pici koruktól beléjük ivódott. Hangszeren pedig hallás, megfigyelés útján tanultak meg játszani. Ezt a módszert alkalmazom én is a tanodámban, és így tanulhatnak a fiatalok a nyitott zenei műhelyben is” – magyarázta Horsa István. A legkisebbek ritmushangszerekkel kezdik, a sámándobbal, az ütőgardonnal, a csellóval, ezután jöhet a hegedű, a brácsa és a bőgő. Méhes Kata – akinek két alapiskolás gyereke is látogatja az Ördöngös Népzenetanodát – nagyon jónak tartja, hogy ezeket a lépcsőfokokat végigjárják a gyerekek, közben azt is megtapasztalhatják, melyik hangszer áll hozzájuk a legközelebb. „István az autentikus oldaláról közelíti meg a zeneoktatást, nem hangokat, hangjegyeket tanít, hanem dallamot, a lelkét a zenének” – tette hozzá.

„A széki zene jelenti az alapot, egyszerű, mindenki által ismert dallamokkal kezdjük, amit általában mindenki el tud játszani. Az a fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak egymásra figyelni és sokat muzsikáljanak együtt” – mondta Horsa István. Kérdésünkre, miben látja a klasszikus zeneoktatás és a népzeneoktatás közti különbséget, azt válaszolta: „Amit én tanítok, az megmarad a gyerek fejében. Ha később abbahagyja is a zenélést, a fejében akkor is ott lesznek ezek a dallamok, bármikor el tudja fütyülni. A klasszikus zenénél viszont a dallam a kottában marad. Ez a nagy különbség.”

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?