Nincs pénze Pozsonynak, mert lakosainak harmada nem rendelkezik állandó lakóhellyel a városban

Pozsony hivatalos adatok - a bejelentett állandó lakóhelyek száma - szerint mintegy félmilliós város, a gyakorlatban viszont a városban közel háromnegyed millióan laknak életvitelszerűen.

A jelenséget leginkább az okozza, hogy az ország más részeiből odatelepülők a legtöbbször azután sem jelentkeznek be állandó pozsonyi lakcímre, hogy ott-tartózkodásuk életvitelszerűvé válik.

Ennek a nemtörődömség mellett sokszor anyagi okai is vannak: egyebek mellett az, hogy a vidéki települések lakóinak előnyösebb feltételeket kínálnak a biztosítótársaságok, vagy hogy sokan olyan bérleményekben laknak, amelyek után a tulajdonos nem akar adózni, és így a bérlők nem ezt a címet adják meg állandó lakóhelyükként.

A már hosszabb távon nyomon követhető jelenség az elmúlt tíz évben - a régió gyors ütemű gazdasági fejlődésének idején - öltött rendkívüli méreteket. A helyzet rendkívül előnytelenül érinti az önkormányzatot, azért is, mivel a városi infrastruktúrát háromnegyed millió ember számára kell finanszíroznia, ám az államkasszából ehhez csak kevesebb mint félmillió lakos után kap dotációt. Ez becslések szerint - a jelenségben érintett ott lakók számának tükrében - évi legalább tíz-, de akár hatvanmillió eurós bevételkiesést okoz a helyi önkormányzatnak.

A "papíron" más településeken élő, de a gyakorlatban Pozsonyban lakó emberek számáról sokáig csak nagy eltéréseket mutató becslések léteztek. Egy, az önkormányzat által most közzétett - a mobiltelefonok SIM-kártyáinak adatait feldolgozó - kimutatás azonban kézzelfoghatóbb, a valóságot vélhetően reálisabban tükröző adatokat tett elérhetővé. Ennek alapján arra derült fény, hogy a szlovák fővárosnak mintegy kétszázezer olyan lakója van, akik a hétvégét más településeken töltik.