Nemzetközi konferencia az Ipoly-hidakról

A magyar és a szlovák közlekedési miniszter nem jött el, de jelen volt Alejandro Checchi-Lang, az EB Reginális Főigazgatóságának vezetője, aki előadásában kifejtette: fontosak ugyan a hidak és az erre szánt pénz, ám ez önmagában nem elegendő – az adott térségben, tehát Helembától Rárósig, Vámosmikolától Ráróspusztáig a határ mindkét oldalán a vállalkozásokat és a szolgáltatásokat is fejleszteni kell, vonatkozik ez Ipolyság vonzáskörzetére is. Ezért a legfontosabb feladat az elmaradott térség egészét érintő, átfogó fejlesztési stratégiai dokumentum összeállítása. Ebben a stratégiában kell kijelölni a hiányzó hidak szerepét. A magyar és szlovák ügyekért felelős igazgató a térségben Salgótarjánt látja olyan potenciállal rendelkező településnek, amely ennek a fejlesztési munkának a koordinátora lehet.

Colin Wolfe előadásában a lehetséges forrásokról beszélt. E tekintetben az Európai Területi Együttműködés Operatív Program magyar–szlovák alapjának 2.4-es prioritása jöhet szóba, ahol a határfolyókon történő átkelési lehetőségek javítására lehet pályázni. Ugyancsak javasolta az EGTC-rendelet alkalmazását, amely éppen az ilyen fejlesztési projektek megvalósítását segíti. Az EGTC-k megalapításával kapcsolatban Bauer Edit szlovákiai európai parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet a március 1-jével kínálkozó lehetőségekre, hiszen a magyar után a napokban a szlovák parlament is elfogadja a vonatkozó törvényt.

Magyar részről van költségvetési keret

Ajtay Szilárd (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest) bejelentette, hogy a Szécsény melletti pösténypusztai híd újjáépítéséhez szükséges idei összeget a 2008-as magyar költségvetésbe sikerült beépíteni. A tavaly novemberben aláírt külügyminiszteri szerződésben szereplő két híd egyikének építése tehát megkezdődhet.

Besztercebánya megye az illetékes

Mint Molnár Katalin, a szlovákiai Bussa község polgármestere, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke elmondta, az ETEOP-kiírásra pályázatot nyújtanak be, és ha nyernek, a magyar költségvetésben szereplő összeg részben kiváltható lesz. A pályázat benyújtásának ma gyakorlatilag egyetlen akadálya van: a híd üzemeltetésével járó feladatokat Besztercebánya megyének át kellene vennie a szlovák államtól. Ez folyamatban van.

Legiszlatív akadályok

Agócs Zoltán professzor szerint az uniós forrásokból is pályázni kell, ez a legoptimálisabb pénzügyi kombináció. A hidak építését jelenleg legiszlatív akadályok is nehezítik, a magyar oldalon ugyanis már építkezési engedély is van, a szlovákiai oldalon még csak a területfelhasználási engedélyeknél tartanak. Magyar részről jóváhagyás előtt vannak a Hugyag– Szécsénykovácsi, Újkóvár–Kóvár és a Drégelypalánk–Ipolyhídvég között építendő hidak tervei, ugyanakkor INTERREG–támogatással indulnak a következő hidak: Ipolydamásd–Helemba, Vámosmikola–Ipolypásztó, Tésa–Ipolyvisk, Őrhalom–Ipolyvarbó, valamint Nógrádszakál–Bussa.

A szlovák minisztérium?

A szlovák állami szervek részéről a konferencián Marián Viazanko mérnököt, a pozsonyi közlekedési tárca szakemberét például a Helemba–Ipolypásztó közti hídról kérdeztük, de erről semmi konkrétumot nem tudott, s szerinte Nyitra megye – hozzájuk tartozik ugyanis a híd – sem nyújtott be erről semmiféle anyagot a minisztériumba.

Viazanko ugyanakkor elmondta: a két – kormányok által szentesített – Ipoly-híd megépülésének ügyében jelenleg a tenderek szervezése, a versenytárgyalások kiírásának előkészítése zajlik.

Gazdasági és turisztikai hatások

Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő, az önkormányzati szövetség elnöke zárszavában felhívta a figyelmet, hogy számos igen nagy költségvetésű projekthez képest az Ipoly-völgy újjáélesztése ezen hidak újjáépítésével töredék összegből megoldható volna, miközben ezen beruházások gazdasági, turisztikai és főként lélektani hatása jóval nagyobb, mint több megaprojekté.

A konferencián több felszólaló (többek között Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere, a társrendező Ipoly-Ipeľ Eurorégió elnöke és Lőwy János, Ipolyság polgármestere) is kiemelte az Ipoly-hidak lélektani hatását, amely a ma még szunnyadó térségfejlesztési szándékok ébredése szempontjából volna nagyon fontos.

Gyors beavatkozás vasútügyben

A jelenlévő brüsszeli szakértők érdekes módon nem is a konferencia fő témájában látnak esélyt a gyors beavatkozásra. A rendezvény záró szekciójában az Ipoly-völgyi vasút sorsa került szóba. Elsőként Serfőző András (az Ipoly-hidak vegyes bizottság társelnöke), majd Wollent József (az ipolysági régiófejlesztési ügynökség igazgatója) beszélt a vasútvonal makrotérségi vonatkozásairól. Az egykori Párkány–Losonc vonalból mindössze 6,3 km hiányzik. Serfőző András ezt a 6,3 km-t a kelet–nyugati, Wollent József az észak–déli szállítási kapcsolatok szempontjából tekintette kulcsfontosságúnak. A Zólyom–Vác vonal újjáépítésére vonatkozóan az ezredfordulón szakértői vizsgálat is készült, amely kimutatta, hogy (akkori áron) mintegy 17 millió eurós beruházással magas színvonalú szolgáltatások biztosítására képes vonal alakítható ki. Checchi- Lang a konferenciát követő állófogadáson azt mondta, érthetetlen, miért nem épül meg a kérdéses szakasz, és arra bíztatta a jelenlévőket, tegyenek lépéseket a nyúlfarknyi vasútvonal újjáépítésére.

A konferencia utolsó előadását Fodor Illés, a Kisvasutak Baráti Körének alelnöke tartotta a nagybörzsönyi kisvasútról, amelynek fejlesztése napirenden van. Tavasztól Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta, valamint Szob és Márianosztra között lehet utazni a vonalon. A két szakasz összekötésén túl tervezik a Nagybörzsöny és a szlovákiai Ipolypásztó közötti egykori vasúti szakasz újjáépítését is, ami a térség különleges turisztikai látványossága lehetne.

Mint Becsey Zsolt zárszavában kiemelte: az Ipoly-völgyi hidak újjáépítéséhez a politikai szándék nem elég erős. Ezért Molnár Katalin felhívásához csatlakozva a Hét Határ Önkormányzati Szövetség kezdeményezi a két ország közlekedési tárcáinál és az Európai Bizottságnál az Ipoly-hidak közös projektcsomagként történő kezelését, valamint a hidakhoz kapcsolódó átfogó térségfejlesztési stratégiai program elkészítését. (buch)

Agócs Zoltán professzor a hidakról

Az egyik legérdekesebb előadást Agócs Zoltán professzortól, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem tanárától hallottuk. Lapunknak elmondta: a közös, szlovák–magyar hídbizottság már ötvenszer ülésezett, de hidak még sehol. Ugyanakkor reméli, a hidak hamarább elkészülnek, mint a párkányi Mária Valéria – ez utóbbi tizenegy évig tartott. Agócs professzor, aki a párkányi hídnál is bábáskodott, Serfőző Andrással közösen készítette el egy leendő kormánymegállapodás anyagát, ott eredetileg 11 újjáépítendő híddal számoltak, ebből kilencnek a tervei készültek el. A tavaly decemberben a két külügyminiszter által ratifikált kormánymegállapodás szerint leghamarabb a Rárós– Ráróspuszta, valamint a Pető és Pöstyénpuszta közötti híd készülhet el. Ez utóbbit Agócs professzor tervei alapján építik meg, s mint azt kifejtette: a magyar fél régi, „endékás” hídelemeket is fel szeretett volna használni, ám ő ezt ellenezte, mert fáradt, instabil, megbízhatatlan elemekről van szó. Ráadásul ezek nem tennék lehetővé megfelelő szélességű járdák kialakítását. – Minél később épülnek meg ezek a hidak, annál többe fognak kerülni – mondta a professzor. A petőházai acélkonstrukciós híd lesz, a rárósit pedig a régi, gyönyörű kőhíd mintájára építik meg. (buch)