Nemzetközi betlehemes találkozó Jánokon – tizenhatodszor

A háromnapos rendzevénysorozat fináléját idén is Jánokon rendezték meg. A napot a szokásokhoz híven ökumenikus istentisztelettel kezdték, majd azt követően a csorportok gyalogosan vonultak át a betlehemes fellépések színhelyére. A délutáni bemutatón Szlovákiából Jánok, Tornaújfalu, Tornavendégi és Zólyommiklós betlehemes csoportja lépett fel. Utánuk az erdélyi Györgyalvi Hagyományőrző Csoport következett, majd végezetül a magyarországi Gencsapáti, Hatvan, Ópály és Fűzér település csoportjai adták elő saját betlehemes verziójukat. Ahogy azt Kupec Mihálytól, a rendzevény szervezését segítő Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ igazgatójától megtudtuk, a rendezvény elsődleges célkitűzése, hogy a betlehemezés hagyományát életben tartsa, a kulturális identitást erősítse, a közös szellemi haza kincseit, szakrális hagyományait bemutassa, illetve a környező országokban élő magyarság kulturális cseréjét, az európai népek közötti kapcsolatot erősítse. „A hagyományok tiszteletben tartása és megtartása a jánokiaknak ugynaúgy célja mint nekünk. Bódva-völgyében szinte még minden egyes településen van élő betlehem. Az igaz, hogy már nem mindenütt járják, de éppen ezért propagáljuk őket, hogy az itteni fiatalok is kipróbálhassák magukat benne” – nyilatkozta lapunknak Kupec Mhály. Mivel a rendezvényen résztvevők némelyike több száz kilométerről érkezett, egy igazán gazdag repertoár várta az érdeklődőket. „A bethelemezés olyan, mint a száraz bor. Mindenki szereti, de a készítőknek megvan a saját verziója. A fellépések természetesen ugyanazon a történeten alapszanak, de a kulturák keveredésének köszönhetően nagyon érdekes előadásokat láthatunk” – mondta Kupec. Begala Gyula jánoki polgármestert nagy örömmel tölti el, hogy a helyiek közel két évtized elteltével is igényt taratnak a rendezvényre. „Az egész egy egyszerű próbálkozás volt, de az évek során saját magunkat is kinőttük. Szerintem azért is olyan különleges a jánoki betlehemes, mert az előadásainkban használatos szövegeket és dalokat úgy adjuk elő, ahogy azt elődeink is tették a második világháború után” – nyilatkozta a falu polgármestere.