Nemzeti kisebbségek 1. fesztiválja

„Elmondhatom, hogy minden sokkal jobban sikerült, mint vártuk. Sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mint amire számítottunk. Az első nap négyezer ember fordult meg itt. Ami pedig fellépő nemzetiségi csoportokat illeti, elmondható: azon túl, hogy felléptek és megnézték egymás előadásait is, beszélgettek is. A kulisszák mögött a két nap folyamán nagyon érdekes beszélgetéseket hallottam például arról, hogy milyenek a lehetőségeik, hogyan élnek, milyen az iskolarendszerük, a gyerekek hogyan beszélnek, érdekli-e őket saját kultúrájuk? Ezek a beszélgetések mindenképp érdekesek és hasznosak voltak, úgy vélem, külön hozadékai voltak a rendezvénynek.

Kicsit aggódtunk a helyszín miatt, Tornalján nincsenek hagyományai az ilyen fesztiváloknak. Ugyanakkor az is igaz, hogy épp ezért választottuk ezt a helyszínt. Pénteken este tíz órakor elmentem a Zoltán-kertbe. Olyan lelkes és lelkiismeretes munka folyt, amilyet még nem láttam. Hordták a székeket, készült a kis halastó, tisztították a lefolyókat, s azt láttam, hogy egy csomó ember dolgozik itt a holdfénynél egy cél érdekében. A látvány megdöbbentett, s már ekkor éreztem, hogy a döntés – már ami a helyszínt illeti – jó volt. Biztos, hogy nehezebb körülmények között kellett a fesztivált megrendezni, mint mondjuk Komáromban, ahol minden megvan. Ha azonban lesz ennek a fesztiválnak folytatása, a jövőben is biztos, hogy ezt a helyszínt fogjuk választani, annak ellenére, hogy nagyon sok város jelentkezett és kérte, náluk rendezzék meg ezt az eseményt. Ami a végeredményt illeti, természetes, hogy egy folyamatban mindig vannak eltérő vélemények, nézetek, de ezeket mindig meg lehet beszélni, tisztázni lehet őket, és ez a fontos! – mondta Pék Zoltán, majd hozzátette: „Természetesen a műsorszerkesztés során számítunk a helyi, környékbeli csoportokra, szólistákra, viszont a kezdeményezésnek helyi szintről, az érintettektől kellene jönnie. Az elképzelés a jövőt illetően az, hogy minden évben más-más nemzetiség domináljon a rendezvényen. Most ez a magyar volt, jövőre azt szeretnénk, ha a roma lenne.”

Az igazgató nem hallgatta el azt sem, hogy a rendezvényt már a szervezés során komoly támadások érték. Ez kellemetlen felhangja volt a fesztiválnak, illetve az előkészületeknek. „Úgy gondolom, ez minden rendezvény, minden esemény velejárója. Hatványozottabban érvényes ez olyan fesztiválok esetében, melyeknek még nincs előzményük. Mikor ez a gondolat megszületett és elkészült az első költségvetés, 5 millió koronával számoltunk. A minisztériumtól kapott pénzhez még félmillió koronát kaptunk két jeles reklámpartnertől. A kommersz jellegű fellépéseket ez utóbbi összegből fedeztük. Meg kell még említenem a pozsonyi Magyar Kulturális Intézetet, mely biztosította a vasárnap este fellépő ifjabb Sánta Ferenc és zenekara fellépését. Ha a rendezvény 1 millió koronába került volna, valaki talán azt is sokallná. Ebben a műfajban nehéz meghatározni, mi a sok és mi a kevés! Azért azt is figyelembe kell venni, hogy a tizenkét nemzetiséget képviselő csoportokat – 800 embert – utaztatni, étkeztetni, elszállásolni nem olcsó mulatság. Jövőre már az idei rendezvényhez tudjuk hasonlítani a költségeket, így azonban, hogy ez az első alkalom, nehéz állást foglalni az öszszeg nagyságát illetően. Véleményt igazán csak az tud mondani arról, hogy fölöslegesen kidobott pénz volt-e ez, aki itt volt a két nap alatt. Meg kell még említeni azt is, hogy az eseményt egy hatalmas reklámkampány előzte meg. Ez mind pénzbe kerül.

Úgy gondolom, a végeredmény bennünket igazol. Mindenki eljött, aki megígérte. A műsor is pergő volt, nem voltak üresjáratok. Úgy vélem, a szervezés is jó volt, égészében véve jól sikerült a rtalálkozó” – fogalmazott Pék Zoltán.

A fesztiválon több miniszter is megjelent, vasárnap este pedig Mikuláš Dzurinda miniszterelnök is ellátogatott az eseményre, és beszédében elmondta, jónak tartja a rendezvény gondolatát. Mint fogalmazott, a fesztiválnak jelzésértéke van, aminek Szlovákia májusi EU-s csatlakozása kölcsönöz jelentőséget, majd így folytatta: „Nagyon örülök, hogy itt lehetek Tornalján és nagy megtiszteltetés számomra, hogy elvállalhattam a védnökséget e fesztivál fölött. A következő hónapokban, a következő években mindent el fogok követni azért, hogy erre a mostani rendezvényre újabbak kapcsolódhassanak. Azért, hogy Szlovákia gazdag állam lehessen, gazdag kulturális téren is, és hogy az emberek a szlovák kultúrát és a nemzeti kisebbségek kultúráját saját érzéseik, saját ízlésük szerint művelhessék. Nagyon örülök, hogy ezt az eseményt éppen Tornalján rendezték meg. Hiszem, hogy az 1. Nemzeti Kisebbségek Fesztiválját továbbiak fogják követni, s Tornaljáról egyértelmű jelzést küldünk Szlovákia polgárainak, de az ország határain kívülre is, miszerint Szlovákia a tolerancia, az egymást megértő emberek hazája. Olyan ország, melyet a nemzeti kisebbségek kultúrája is gazdagít.”