Nem sírrabló az amatőr régész

A preparált csontok egyelőre dobozokba kerülnekA szerző felvételeHogy Vágsellyén nincs is múzeum!? Ez csak részben igaz. Tény, hogy sem állami, sem városi múzeum nincs a járási székhelyen, ám az amatőr archeológiai szakkör által mintegy két évtized alatt összegyűjtött és a Tip-Top Szabadidőközpontban kiállított leletek bármelyik múzeumnak a becsületére válna.

„Számomra a régészet éppoly hobbi, mint másnak a bélyeggyűjtés. Az amatőr régészeket azonban sokan sírrablóknak tartják, a törvények pedig szigorúan büntetik a régészeti lelőhelyek kirablóit. Mi azonban szorosan együttműködünk a Nyitrai Archeológiai Intézettel, megbíznak bennünk” – tájékoztat Ján Kormoi, aki 1981-től vezeti a vágsellyei régészeti szakkört. Szerinte az amatőr régészekkel kapcsolatos negatív nézetek kialakulását az is befolyásolta, hogy Szlovákiában létrejött az úgynevezett detektorosok egyesülete. Olyan önjelölt régészeket tömörít, akik fémdetektorokkal járják az országot, és a műszereik segítségével, úgymond, kimazsolázzák a lelőhelyeket, felszedik az értékesebb darabokat, amelyeket aztán jó pénzért eladnak. Ezzel pedig az egész lelőhelyet tönkreteszik. A vágsellyei amatőr régészek tevékenysége ezzel szemben arra irányul, hogy figyellemmel kísérik a városban és a környéken folyó építkezéseket, és ha az ásások folytán véletlenül valamilyen régészeti szempontból érdekes leletre bukkannak, azonnal értesítik az archeológiai itézetet. Az építkezések vagy a Vág folyó medrének kotrása közben sok régészeti lelet került felszínre, amelyek iránt nem volt érdeklődés, vagy illetéktelen kezekbe kerültek, és illegális árveréseken adták el azokat. Ezért döntöttek úgy 1981-ben a régészettel foglalkozó amatőrök, hogy szakkört alapítanak és közösen próbálják megmenteni az értékeket, azokat pedig a városban őrzik meg, és gyűjteményt készítenek belőlük.

A szakkör már feltérképezte, hogy a városban és annak környékén hol vannak azok a területek, ahol esetleg régészeti leletek fordulhatnak elő. Ha az önkormányzati közlönyből tudomást szereznek arról, hogy ilyen területeken nagyobb építkezést terveznek, előre szerződést kötnek az építőkkel az együttműködésről, figyelmeztetik őket arra, mire ügyeljenek a munkák során.

„A már említett koponyadarabot a Vág partján, a városi strand közelében találták. Itt már korábban, a folyómeder kotrása során is több érdekes leletet, köztük mamutcsontokat is találtunk. Amikor legutóbb 1993-ban végeztek itt kotrásokat, az egyik kolléga egy érdekes csontdarabot talált. Egy emberi koponya megkövesedett darabja volt. A csontdarabon friss törés is látszott, amiből arra lehetett következtetni, hogy a kotrógép törte el. Egy másik kolléga eltökélte, megkeresi a hiányzó koponyadarabot. Két évig járta a partszakaszt, míg végül megtalálta” – meséli Ján Kormoi. Hogyan lehet megállapítani, hogy egy csont ősrégi? „Húszéves tapasztalatunk van. Már az érintéséből is meg tudjuk állapítani, hogy a csont ősrégi vagy sem. Van olyan kollégánk, aki már az első látásra azt is megmondja, hogy milyen állat melyik részéből váló”– mondja a vágsellyei régészeti szakkör vezetője.

A múzeumban nemcsak csontok, hanem cserépedények, pénzérmék, fémszerszámok és fegyverek is láthatók. Az egyik vitrinben pedig jó állapotban megmaradt, kőből faragott két címer látható. Ezek a címerek a Vágtornóc kataszterébe tartozó Felsőjatóból származnak, ahol valaha kastély állt. A leletek között látható fémszerszámok részben ugyancsak a Vág medréből kerültek elő, részben pedig a nyári gimesi táborozások során az ottani vár környékén gyűjtötték össze ezeket a szerszámokat. A nyári táborokban néha a táborozók is kipróbálják, hogyan élhettek ezer, kétezer évvel ezelőtt. A gyerekek például kovakővel tanulnak tüzet csiholni és olyan lepényt sütnek, amilyent annak idején a Nagy-morva Birodalom lakói ehettek. A szabadidőközpontban tartott legutóbbi öszszejövetelen az Uhrovec várnál rendezett nyári táborról beszélgettek a résztvevők. A kezdők, akik között másodikos alapiskolások is vannak, a szakkörvezetőtől megtudhatták, mi mindent kell egy régésznek tennie, ha valamilyen érdekes dologra lel. Először is be kell rajzolnia a térképbe, hogy a leleteket, például pénzérméket, cserépdarabokat pontosan hol találta. A vágsellyei régészek nyári expedíciójának az volt célja, hogy megtalálják azt a középkori pénzverő műhelyt, amelyben hamis pénzeket vertek, s amely egyes dokumentumok szerint valahol az uhroveci vár területén működött. Mivel nyáron több hivatásos régész is kutatásokat végzett a várban, az amatőr régészek nem kaptak teret. Csupán a várfal környékén kutathattak. Itt találtak rá a különféle pénzérmékre, pénzérme nagyságú fémlapocskákat, amelyek akár pénzveréshez szolgáló termékek is lehettek, de ugyanúgy lehetett egyszerű üstfoltozásra alkalmas nyersanyag. A pénzhamísító műhely létét sokkal inkább bizonyítaná, ha fémöntő tégelyeket vagy pénzverő formát találnának. Úgyhogy a következő nyári táborokban is lesz még mit keresni; addig is a szabadidőközpontban a fiatalok megtanulhatják, hogyan lehet a leleteket felismerni, hogyan kell azokat rendszerezni és minden leletről pontos dokumentációt készíteni.

Az amatőr régészek által létrehozott múzeumot – amelyet hamarosan kibővítenek – bárki ingyen megtekintheti.