Nem csak mahagóni ágy és üveg karosszék

A nagymegyeriek cseresznyefából gyártják a konyhabútorSomogyi Tibor felvételeA valaha világos színű, úgynevezett Univerzál szekrénysor több költözködést is átvészelt, s bár a polcok a könyvek súlya alatt kissé meghajoltak, még ma is bútorként szolgál.

A rendszerváltozás óta szerencsére senki sem beszélhet bútorhiányról, akinek a pénztárcája megfelelő vastagságú, annak a kereskedő a legtitkosabb, a legmerészebb álmait is képes megvalósítani. Nálunk családi hagyomány a nyitrai bútorkiállítás megtekintése. Talán azért, mert valaha csak itt láthattunk külföldi szekrénysorokat, ülőgarnitúrákat. Szerencsére, ma az ország kisebb üzleteiben is megtalálható a külföldi portéka, egy valami viszont nem változott: az átlagember számára szinte megfizethetetlen. Az idei kiállításon a hazai bútorgyártók termékei viszont vetekednek a külföldiekkel. Látszatra, hiszen nem vagyunk szakértők, a minőségben sincs lényeges különbség, viszont jóval olcsóbbak - kommentálta a látottakat az Érsekújvárról érkező család férfi tagja, majd felhívta figyelmünket a dunaszerdahelyi Style Kft. bútoraira. A nagy érdeklődés miatt csak néhány szót válthattunk Jerábik Márta vállalkozóval.

– Ma már nem divatosak a faltól falig, egyszektoros bútorok, a légiesebbek, a könnyedebb hatást keltők a keresettek. Ha versenyképesek akarunk maradni, követnünk kell a legújabb trendeket, persze ügyelnünk kell a minőségre is. Szinte mindenki a menő olasz bútorokkal hasonlítja össze termékeinket, s mondhatom, nem vallunk szégyent. Ráadásul áraink sokkal elfogadhatóbbak. Pedig csak 1998-tól foglalkozunk bútorgyártással. Jóleső érzés viszont, hogy a vásárlók egyre gyakrabban nem a külföldi, hanem a hazai terméket választják – tájékoztatott elégedetten a vállalkozó. Fontosnak tartja, hogy részt vegyen a kiállításon, bár ez jelentős anyagi terhet jelent.

– Százezer korona a bérleti díj, közel 60 ezerbe kerültek a prospektusok, és jelentős összeget fizettünk az élő virágért is. Fontos a látvány, úgy vélem, a bútor szépségét a virág is kiemeli.

A kiállítás több ezer látogatója egymás sarkát taposva, tömött sorokban próbált benézni egy-egy kiállítási területre. A zsúfoltságnál csak a hőség nagyobb - állapítottuk meg fotós kollégámmal a földszinti kijárat felé araszolva.

– Mit szólsz ehhez a festményhez? Ugye szép? – fordult menyéhez és unokájához a peredi Lieskovsky László. Megcsodálta az olasz, fényezett bútorokat, de túl drágának tartotta őket. – Gyors fejszámolást végeztünk: egy kisebb szoba berendezése 350 ezer koronába kerülne. Ülőgarnitúra nélkül – mondta Erzsébet asszony, majd megjegyezte: a hazai, tapolcsányi gyártó 100 ezerért kínál hasonló minőséget. – Azért jöttünk Nyitrára, mert itt nemcsak a legújabb irányzatokat ismerhetjük meg, hanem az árakat is összehasonlíthatjuk. Lényeges szempont ez is, igaz?. Néhány hete Pozsonyban megtetszett egy ülőgarnitúra, 75 ezer koronát kértek érte, ám ugyanazt a darabot a dunaszerdahelyi Möbelből 68 ezerért vihettük volna el. Ki érti ezt?

Láttunk egészen különleges, egyedi bútorokat is. Egy cseh társaság a kézzel faragott, 140 ezer korona értékű mahagóni ágyat potom 57 ezerért árusította. A gyártók az árkülönbséget azzal magyarázták, hogy Nyitrán nagykereskedelmi áron értékesítik. Meglepetést okozott a 118 ezer koronás üveg karosszék, nem csoda, hogy a nézelődők ki akarták próbálni, ám a hoszteszek olyanok voltak, mint az üveg: kemények és hidegek, nem engedélyezték a „próbaülést“. A kiállítók üzleti fogását, a 20 és 10 százalékos árkedvezményt csak kevesen használták ki. Több órás szemlélődésük során nem láttunk senkit, aki kapott volna a remek alkalmon, és lecsapott volna a 145 ezer koronáról l20 ezerre leárazott olasz bőr ülőgarnitúrára. A nagykéri Antal Szidóniának és a húgának nincs pontos elképzelése arról, hogyan rendezik be a közelmúltban felépült házukat, valamint a főiskolás Ágota lakását. – Ha megtetszik a bútor, nem nézem az árát. Egyet tudok, az ülőgarnitúra kék-sárga lesz. Nem akarom túlzsúfolni a szobákat, ezért az a pár darab bútor akár drágább is lehet.

Nagy volt az érdeklődés a konyhabútorok iránt is, a hömpölygő tömegben úgy éreztük: a kiállítás első napján mindenkit konyhája felújítása foglalkoztatott. Felnőttek és gyerekek úgy vitték a prospektusokat, mint a cukrot.

– Örülünk az érdeklődésnek, az emberek alaposabban csak otthon nézik át. Tudom, miről beszélek, nemrég jelentkezett egy ügyfél, aki a prospektusunk alapján rendelt konyhabútort. Három évvel ezelőtt vitte haza - tájékoztat Forró Richárd, a nagymegyeri Unigroup vállalat résztulajdonosa. Nálunk terveztette meg a konyháját. Szerencsére 11 alkalmazottunknak van munkája bőven -mondta. Az Unigroup euroablakok gyártásával is foglalkozik. A három rétegből ragasztott fakeretes üvegablakokra 5 éves garanciát adnak, s mint a konyhabútorokat, az ablakokat is nyolc hét alatt készítik el.

Többen a különleges vitrázs üveglámpák iránt érdeklődtek. Tiffany-eljárással (apró színes üvegdarabok összeillesztése és egybeforrasztása) nemcsak lámpák, hanem ajtók is készülnek, akár a megrendelő elképzelései szerint is.

A szemlélődéstől kiéhezett, a levegőtlen kiállítócsarnokokból kitóduló tömeg megrohamozta a büféket, alkalmi sörsátrakat. Fogyott a cigánypecsenye, a forralt bor, a gyerekek a jutalomlufik mellé törökmézet is kaptak. Akadtak persze, akik nem voltak ennyire szerencsések, a hangosbemondó időközönként „elveszett“ apróságok hollétéről tájékoztatott. Milyen szülő az, aki nem veszi észre, hogy csemetéje elcsavargott? - méltatlankodott egy idős hölgy, majd a padra helyezve mankóját jól meghúzta a sörösüveget.