Nem becsüljük meg a hazait

B. JÓZAN MÓNIKA

Nagyszombat megye. A déli járásokban, Dunaszerdahely és Galánta környékén csökken leginkább az állattenyésztés mértéke. Nagyszombat megye a mezőgazdaság szempontjából még így is az ország legfejlettebb régiói közé tartozik, és minden évben az élen végez a növénytermesztés és állattenyésztés terén. Ezzel együtt az utóbbi években egyre csökken a termelés és szűkülnek a gazdaságok. A Szlovák Statisztikai Hivatal nagyszombati kihelyezett részlege a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás mutatóit bocsátotta rendelkezésünkre.

Kimutatásuk szerint a megyei állatállomány egyre csökken, kivételt csak a baromfi, a juh és a kecske képez. 2008-ban megyeszerte csaknem 3 százalékkal csökkent a szarvasmarha-állomány, a Dunaszerdahelyi járásban 1800-zal, a Galántaiban pedig 897-tel volt kevesebb a szarvasmarha tavaly, mint 2007-ben. A déli járások azok, ahol a legnagyobb mértékű csökkenés tapasztalható, olyannyira, hogy velük szemben a Nagyszombati és a Pöstyéni járásban némely ágazatban még emelkedést is kimutattak.

Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi Regionális Mezőgazdasági Kamara igazgatója szerint ezt az eltolódást az magyarázhatja, hogy a nagyvállalkozók megpróbálják egy helyre összpontosítani gazdaságaikat. Bár a szóban forgó statisztikai kimutatást még nem látta, anélkül is elmondhatja, hogy az állattenyésztés beszűkülése országos probléma. „Amíg a törvényhozásban nem lesz akarat a helyzet megváltoztatására és arra, hogy kötelező legyen a hazai terméket előnyben részesíteni, addig nem lesz változás az ágazatban” – nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona.

Ugyancsak a Galántai járásban volt a legszámottevőbb a csökkenés a tehénállomány terén, míg a legnagyobb növekedést a nagyszombati járási gazdaságok mutatták fel, itt 500-zal több volt a tehén, mint az előző évben. „A tehénállomány csökkenése a tejtermelésen nem annyira érzékelhető. Ugyanis az egy tehénre eső tejtermelés szintje emelkedik” – magyarázta a mezőgazdasági szakember.

11,3 százalékkal csökkent a sertések száma, de az országos összehasonlítás szerint még így is ebben a régióban van a legtöbb disznó, összesen 224 850 darab. A Dunaszerdahelyi járásban tavaly húszezer darabbal volt kevesebb, mint az előző években. Ugyanakkor: a Szenici és Galgóci járásban megközelítőleg 10, illetve 3 ezerrel emelkedett a sertések száma. „Amíg egy kilogramm sertéshús előállítási ára 1,32 – 1,39 euró között mozog, a felvásárlási ára pedig egy euró körüli, addig veszteséges lesz ez az ágazat is. Másrészről, nehéz fiatal dolgozókat találni, ebben az ágazatban már csak idősebbek dolgoznak. Még a modern technológiával működő, dán tulajdonú gazdaságokban is problémás a sertéstartás” – vélekedik Patasi Ilona.

Az anyadisznók számát tekintve minden járásban csökkenést mutatott ki a statisztikai hivatal. E téren is a Dunaszerdahelyi járásban volt a legnagyobb visszaesés.

Kis mértékű emelkedés a Nagyszombat megyei haszonállat-állományban a kecskék és a juhok terén állt be, előbbiek száma csaknem 2000, utóbbiaké pedig 2007-hez képest csaknem 200-zal több, összesen 2300 volt. A baromfiállomány majdnem 40 százalékkal emelkedett, lábasjószágból 2008-ban 1 millió 300 ezret tartottak a megye területén. Leginkább a Szenici járásban nőtt a számuk (174 százalékkal), a Dunaszerdahelyiben viszont csaknem 80 százalékkal (!) csökkent.