Fordult a kocka – Magyarországon vásárolunk

GULYÁS ZSUZSANNA

A korábbi évekhez viszonyítva azonban fordult a kocka. A párkányi boltok és szupermarketek helyett most az esztergomi üzletekben és bevásárlóközpontokban kígyóznak hosszú sorok. NZ, NZ, LV, NZ, NZ, LV... Nagyjából ez a felállás az esztergomi Tesco parkolójában álló gépkocsik rendszámtábláját nézve.

A megpakolt bevásárlókocsik mögül szlovákiai – elsősorban párkányi és környékbeli – vásárlók próbálják megtalálni a pénztáraknál kígyózó sorok között a legrövidebbet. „Nem emlékszem, hogy volt-e példa ilyesmire. Amióta az eszemet tudom, mindig a magyarországiak jártak vásárolni hozzánk, most meg mi járunk ide. Odahaza hosszú éveken keresztül igyekeztünk már csütörtökön elintézni a nagybevásárlást, hogy elkerüljük a hétvégi dömpinget, amikor a párkányi üzleteket elözönlötték a magyarországiak. Most konganak az ürességtől a párkányi bevásárlóközpontok. Nem csoda, hiszen aki csak teheti, Magyarországra jár vásárolni” – magyarázta egy középkorú férfi, aki szerint a nagybevásárlást célszerű tankolással egybekötni.

Az eladók nem örülnek

Az üzemanyag árán egy nagyobb tankkal rendelkező gépkocsi esetében – a 15-20 százalékos árkülönbségnek köszönhetően – négyezer-ötezer forintot is lehet spórolni. „Az árak átszámolása sem okoz különösebb fejtörést, hiszen ha levesszük a forintban feltüntetett árból az utolsó nullát, máris tudjuk, hogy mennyi az annyi, hiszen az emberek többsége még mindig koronában számol” – mondta egy idősebb hölgy. A szlovákiai vásárlók egy része az eladók arrogáns viselkedéséről számolt be. „Elhiszem, hogy nincsenek könnyű helyzetben, hiszen rengeteg a munkájuk. Nagy odafigyelést igényel, hogy az egyik vásárló forintban, a másik euróban fizet, sőt, van, aki kombinálja a két fizetőeszközt. De ez nem indok a gorombáskodásra. A legutóbb, miután elintéztük a Tescóban a nagybevásárlást, eszembe jutott, hogy elfelejtettem cigarettát venni. Visszamentem a pénztárhoz, mire az eladó rám förmedt: na mi kell még?” – panaszkodott egy párkányi férfi.

Márkás ruhák

nevetséges áron

A párkányi régióból egyre többen keresik fel a távolabb fekvő városokat is. Egy szobi – fürdőszobai berendezéseket és csempéket árusító – üzlet vezetője azt fontolgatja, szlovákul beszélő eladót is alkalmaz a közeljövőben. „Sok a szlovákiai vásárlónk, aminek nagyon örülünk. Néha viszont gondot okoz, ha a vásárló nem tud magyarul. Kicsit nehéz ilyenkor elmagyarázni, miként használja például a csemperagasztót” – mesélte nevetve az üzlet vezetője. Sokan az élelmiszerek, tisztítószerek és kozmetikumok mellett ruhaneműt és cipőt is Magyarországon vásárolnak. „Már az euró bevezetése és a forint gyengülése előtt is Magyarországra jártunk cipőt és ruhát venni, de most kifejezetten megéri ide jönni” – vélekedett R. József, aki leginkább Vácon és Budapesten szeret vásárolni. „A feleségem 10 ezer forintból teljesen felújította tavaszi ruhatárát. Igaz, kell hozzá némi leleményesség, de Vácon több olyan üzlet van, ahol nevetséges összegért márkás ruhákhoz lehet jutni. Az ottani turkálókban könnyen beszerezhetők olyan minőségi ruhák, amelyeken még ott van az eredeti címke is, tehát nem hordta őket senki. Budapesten a West End bevásárlóközpontban is egyre többször hallok szlovák szót” – tette hozzá.

Kell egy

szlovák– magyar szótár

A váci Montana cipőbolt alkalmazottja is arról számolt be, hogy egyre gyakrabban kell használnia csekélyke angol nyelvtudását, hogy szót értsen a vásárlókkal. „Mivel nem tudok szlovákul, ezt a köztes megoldást kell alkalmaznunk abban az esetben, ha szlovákok jönnek vásárolni. Talán célszerű lenne beszereznem egy szlovák–magyar szótárt” – tette hozzá kissé ironikusan az eladó.