NB I: Giz-gaz, kocogás, kabarégól

Majdnem bajnok lett a Fradi, de a Debrecen horvát kapu-sának kapitális hibája miatt egyelőre a bajnokavatást elnapolhatjuk. NB I., 26. forduló.

A Fradi szombaton megtette a magáét ahhoz, hogy meglegyen a csapat 29. bajnoki címe. A tavaszi szezonban tovább süllyedő Vasas otthonában a zöld-fehérek 4:1-re nyertek, különösebb megerőltetés nélkül. Reklamálhattak az angyalföldiek elmaradt tizenegyest Kassai Viktor sporttárson, mondhatta a lefújás után Michael Oenning edző, hogy csapata „időként a Ferencváros szintjén is tud játszani, ha nem is az egész mérkőzésen” – a „bajnokcsapat, bajnokcsapat” rigmus ezúttal nem az angyalföldieknek szólt, a vendégdrukkerek skandálták.

Hogy jutottunk idáig? Simán: a Ferencváros ősszel mindenkit tönkrevert, a 14. fordulóig csupán a Puskás Akadémiának sikerült pontot szereznie az FTC-vel szemben. S bár tavasszal a csapat megingott (Megingott? Az utolsó hat forduló eredményei alapján második helyen áll az NB I csapatai között), hét körrel a szezon zárása előtt eljuthattunk oda, hogy matematikailag is bebiztosíthatta aranyérmét. A harmatos Vasas legyőzése nem volt nagy truváj, a második gól (az Evertonnal összeboronált Nagy Ádám elfutása és gólpassza, Šesták kapáslövése) BL-selejtezős volt, szódával a többi is elment. Az ellenfelek is hétről hétre segítik a Fradit: utolsó négy bajnokiján az ezúttal a Puskás Akadémiával ikszelő Videoton 5, a kiesőjelölt Békéscsabától vereséget szenvedő Újpest mindössze 4 pontot kapart össze (a Fradi 10-et).

Mindezek után következett a vasárnapi MTK–Debrecen mérkőzés, amelyen pofonegyszerű volt a helyzet: ha az MTK pontot vagy pontokat veszít a találkozón, a Ferencváros bajnok. Mivel az MTK stadionja átépítés alatt áll, a mérkőzést a Fáy utcában rendezték, néhányszáz néző előtt. A lehangoló kulisszákhoz (építési terület itt is, üres lelátók, gaz mindenütt) tökéletesen passzolt a futballmeccs is. Elképzelés nélküli, ötlettelen, alibista játékot láttunk mindkét csapattól, a 12 csapatosra csökkentett élvonal élcsapataitól.

Mezőnyben az MTK szebb dolgokat mutatott, a Debrecennek a második félidő elején volt egy jó tízperces periódusa, ezen kívül semmi sem történt. Illetve mégiscsak, hiszen született egy gól, nem is akármilyen, szilveszteri kabarékba illő műalkotás, a horvát Radosevic és a montenegrói Nikac előadásában. A félpálya környékéről (jellemző!) hazagurított labdát a DVSC kapusa belebikázta az MTK-s csatárba, aki a labdával együtt bezuhant a kapuba. Hihetetlen jelenet volt: a kapusnak hosszú másodpercei álltak rendelkezésre, hogy olyan megoldást válasszon, amelyből nem kap gólt a csapata. „BLASZ kettő” – idézte fel a szurkolókat Hajdú B. István, miközben az MTK kontrájánál a labdával a szélen elhúzó Gera szembesült azzal, hogy társai eközben még a félpályáig sem kocogtak el. Ez volt a meccs, a bajnoki rangadó: egy kis kocogás, rengeteg technikai hibával. Büntetés volt ezt a meccset nézni.