Mondek dokiszerepben

Poltár. A közép-szlovákiai IV. liga déli csoportjában lejátszott Poltár–Veľký Krtíš (1:0) összecsapáson érdekes dologra lettünk figyelmesek. A hazaiak újonca, Libor Mondek ugyan még nem avatkozhatott játékba, ám ennek ellenére a cserepadon foglalt helyet. Ebben aligha találhatnánk kivetni valót, ám a játékos nem futballszerelésben került a tartalékok közé. Az egészségügyiek fehér köpenyét viselte, orvosi táskák tartogatott ölében... A mérkőzés jegyzőkönyvben neve az orvos rovatban volt feltüntetve. De mi is történt valójában? Ezzel a kérdéssel fordultunk az érintetthez, aki nem leplezte, némi turpisság is volt a szerepkör cseréjében. „Szerettem volna a játéktér közelébe jutni, hogy minél alaposabban feltérképezhessem új csapatomat. Hogy megfigyelhessem játékostársaimat. Arra viszont nem számítottam, hogy olyan gyakran kell majd a pályára rohannom. A 30. perctől egészen az első félidő lefújásáig szinte állandóan a játéktéren tüsténkedtem” – emlékezett vissza a hazaiak „szanitéc” szerepében közreműködő új szerzeménye a történtekre. A nézők figyelmét aligha kerülte el, hogy a legtovább Jozef Marcinekkel, a Sklotatran csapatkapitányával foglalkozott, kommunikált. Miről is esett szó a játéktéren? „Jožko csodálatos módon másodpercek alatt rendbejött, azonnal folytatni akarta a játékot. Én viszont arra buzdítottam, pihenjen még egy picit sérülést színlelve. Mivel nem akart szót fogadni, ott helyben jól legorombítottam. Abban a helyzetben jól jött nekünk az időhúzás. A játékosok kifújhatták magukat, kortolygathatták a frissítőt” – fogalmazott a hazaik hamis dokija. Bemutatkozása azonban jelesre sikeredett, ezért helyénvaló a kérdés: viszontlátjuk-e még őt a jövőben a sérültek, szimulánsok istápólójaként. „Ezzel befejezettnek tekintem sportorvosi pályafutásomat. Már alig várom a pillanatot, amikor a poltáriak szerelésében labdarúgóként vállalok szerepet a sikerekben” – vallott színt a nógrádi pályák ismert alakja (joša)