Mit ünnepelünk március 15-én?

Március tizenötödikéhez közeledvén, mikor szinte minden magyarlakta helyen ünnepi műsorral emlékeznek meg a magyar történelem eme viharos eseményéről, az a gondolatom támadt, hogy „Az okos is tévedhet” népszerű tévéműsor mintájára találomra megkérdezek tíz magyar embert Kassa vonzáskörzetéből, vajon tudja-e, mit is ünneplünk ilyentájt.

KOZSÁR ZSUZSANNA

A kedves olvasó tippelhet, a végeredményből majd kiderül, igaza volt-e.

Első válaszadóm, egy húszas éveiben járó egyetemista diáklány igencsak zavarba jött a kérdés hallatán. „Magyar ünnep – konstatálta –, de mi is? A magyar történelemhez fűződik, de nem emlékszem.” Tudná-e esetleg történelmi alakhoz vagy mondjuk költőhöz kötni az ünnepet? „Petőfi” – ragyogott fel a lány szeme, és gyorsan be is sorolta nagy költőnket a huszadik századba.

A további két válaszadóval nagyobb szerencsém volt. Egy nagyjából negyvenéves férfi (egyébként volt határőr), felvont szemöldökkel ezt mondta: „Én nem tudom, ki mit ünnepel március 15-én, én a magyar szabadságharc évfordulóját.” Egy nyugdíjas öregúr azonnal rávágta a kérdésre: „Az 1848-as szabadságharcot. Neveket is mondjak? Petőfi, Vasvári... hát a többi már nem jut eszembe.”

Mivel a két helyes válasz után igencsak megnőtt bennem a megbecsülés az erősebbik nem iránt, egy hetedikes kamasz fiút szemeltem ki következő célpontnak. „Magyar ünnep, de nem tudom, mi” – kaptam meg a feleletet.

Úgy döntöttem, inkább nem firtatom a zsenge tinikorúak történelmi ismereteit, górcső alá vettem hát két szimpatikus középgenerációs illetőt. „Mit is? A szabadságharcot” – közölte a hölgy, hozzátéve, pillanatnyi megtorpanása nem az ismeretek hiányából fakadt, csupán meglepődött, egyáltalán miért kérdés ez. „Az 1848-as forradalmat” – adta meg a helyes választ a kérdezett úr is, amitől a mérleg nyelve meredeken a helyes feleletek irányába lengett ki. Ezen az állapoton némiképp változtatott az a huszonéves egyetemista fiú, aki forradalommal és Petőfivel kapcsolta össze március 15-ét, igen helyesen, ám az évszámban elbizonytalanodva a 17. századra tippelt. Egy gimnazista leányzó ellenben az aradi vértanúkra voksolt, majd később Petőfi is az eszébe jutott, meg „valami szabadságharc”. A bohó és felületes ifjúságot mellőzve megállapodtam a nyugdíj felé tartóknál. „Ünneplünk? Nem tudok róla. Nálunk nem szabadnap. De nem ez volt az a nap, mikor a magyarok tüntettek, meg összetörték a kirakatokat? Mutatták őket a tévében is” – emlegette egy gyári munkásnő. Utolsó válaszadómnak, egy szimpatikus kismamának viszont alighanem a történelem lehetett a hobbija, mert a Habsburg-uralom elleni lázadásról, a szabadságharc kitöréséről, a márciusi ifjakról, a tizenkét pontról kezdett beszélni, és még ma is mondaná tán, ha ott állnék mellette – jó esetben már a világosi fegyverletételnél tarthatnánk.

Nos, kedves olvasó, talán lehetünk optimisták, hiszen legszigorúbb mércével mérve csupán két rossz választ találtunk, háromra pedig ráfoghatjuk: „valami derengett”. A többiek magától értetődő természetességgel adták meg a helyes feleletet. És ne feledjük: az okos is tévedhet. Még akkor is, ha éppen március 15-éről van szó.