<p>A kulturális minisztérium műemlékvédelmi felügyelete szerint tulajdonképpen nem is rombolták le a barokk várhidat. Ledózerolása a felújítás része volt, bár az eljárást radikálisnak és nem egészen szokványosnak nevezték.</p>
Mint a mesében: le is bontották a várhidat, meg nem is
Kellett bontási engedély vagy nem?
Az 1750-es években épült várhíd felújítását augusztus elején kezdték el, az eredeti tervek szerint az úttest alatti tartópilléreket kellett volna megerősíteni és az esővíz elvezetését úgy megoldani, hogy a hídkapu falai ne nedvesedjenek. A városháza által kiadott építési engedélyben külön hangsúlyozták: a hidat olyan óvatosan kell szétszedni, hogy minden alkotóelemét újra felhasználhassák. Ennek ellenére a munkálatok elkezdése után a statikusok arra a következtetésre jutottak, hogy a boltívek és tartópillérek túlságosan átnedvesedtek és a lerakódott sóréteg lehetetlenné teszi a további alkalmazásukat. Javaslatuk alapján a műemléknek nyilvánított hidat két hete lebontatták, és felújítás helyett a másolatát fogják felépíteni. A hidat az ajánlással ellentétben nem apránként szedték szét, hanem légkalapáccsal és buldózerekkel estek neki. Ezt az eljárást nehezményezik a Régi Nyitra Barátainak Klubja városvédő egyesület tagjai, akik szerint a hidat meg lehetett volna menteni, hiszen a felújítás előtt még teherautók is közlekedtek rajta. A városvédők panasszal fordultak a kulturális minisztérium műemlékvédelmi felügyeletéhez is, és felhívták az illetékesek figyelmét, hogy a felújítást végző cég nem kapott engedélyt a bontásra az építési hivataltól. Az építési hivatal szerint enélkül nem lett volna szabad lebontani a hidat, a műemlékvédelmi felügyelet viszont az állítja: nem volt szükség bontási engedélyre, mert a bontás a felújítás része.
Az építési hivatal bírságolna
Ahogy a felügyelet vezetője, Iveta Kodoňová kifejtette, ebből a szemszögből nézve tulajdonképpen nem bontották le a barokk hidat, csak a felújításán dolgoznak, mert az eredeti korlát, valamint a burkolat bizonyos részeit fel tudják használni. Sőt, a híd most valóban úgy fog kinézni, ahogy a 18. században, az 1960-as években hozzáépített támfalak és befalazott részek nélkül. Abban, hogy nehéz gépekkel mentek neki a hídnak, Kodoňová nem lát problémát, az átnedvesedett téglákat szerinte sem lehetett volna megmenteni. „Tudatában vagyunk annak, hogy ez a felújítás lehető legradikálisabb módja, de figyelembe kellett vennünk, hogy ez a várba vezető egyetlen út, és nagy terhelést is ki kell bírnia, ezért az eljárás módját nem kifogásoljuk” – magyarázta a minisztériumi tisztviselő. A felügyelet hivatalos álláspontját a héten teszik közzé, de azt máris tudni lehet, hogy az nyitrai speciális építési hivatalban nem osztják a véleményüket. Állásfoglalásuk szerint a bontásra engedélyt kellett volna kérnie a munkálatokat végző cégnek, amelyet nagy valószínűséggel megbírságolnak. „Műemlék lebontása előtt a statikusok és műemlékvédők véleményén kívül az építési hivatal engedélyét is ki kell kérni, és pontosan fel kell vázolni a bontás menetét. Ez itt nem történt meg” – mondta Eleonóra Danišová, a hivatal munkatársa.
Kidobták a régi címeres téglákat
A püspöki hivatal, amely a felújítás költségeinek kétharmadát – 400 ezer eurót – állja, a műemlékvédőkkel ért egyet. Szóvivője, Miroslav Lyko szerint a felújításra kiadott engedélyben szerepel, hogy a keresztfalat és a boltívet le lehet bontani. Azt, hogy a másolat építése többe fog-e kerülni, mint a felújítás, nem tudta megmondani, mert a számításokat még csak most végzik. Az új hidat szintén téglából fogják építeni, de újakat vásárolnak, mert a régi címeres tégla az utolsó darabig szemétdombra került.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.