Mindössze tizenhárom magyar óvodás és öt elsős van Nagykéren

Nagykér. Fórumot rendezett a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének nagykéri alapszervezete és a Szövetség a Közös Célokért érsekújvári információs irodája. A találkozó vendége Pukkai László mátyusföldi pedagógus és történész volt, aki Zsille Bélával, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnökével, a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezetőjével érkezett. A találkozón részt vettek Nagykér, Nagycétény, Tardoskedd és Udvard iskolavezetői, pedagógusai, továbbá Vas Károly, az Udvardi Székhelyű Társult Községek Tanügyi Hivatalának vezetője. Elfogadta a szervezők meghívását Kottlík László nagykéri polgármester és Juhász György MKP-s parlamenti képviselő, Tardoskedd polgármestere. A fórum célja a kiútkeresés volt a szlovákiai magyar intézményeket fenyegető asszimilációs folyamatból. Pukkai László a Kiút a megmaradásba című könyvének forrásanyagából nyújtott izgalmas válogatást, amelyben a mátyusföldi nemzetiségi oktatásügy jelenével és jövőjével foglalkozik. Tóth Szilvia, a tardoskeddi Szemerényi Károly Alapiskola igazgatója elmondta, négy éve rendeznek az iskolájukban kéthetente készség- és kreativitásfejlesztő foglalkozásokat a magyar és szlovák óvodákat látogató gyerekeknek. „Jelenleg 28 óvodás vesz részt a foglalkozásokon, öt gyerek szlovák nevelési nyelvű óvodából. Most mutatkoznak meg sokéves erőfeszítéseink első jelentős eredményei. Jövő szeptemberben 28–30 elsősünk lesz, holott az elmúlt években csupán 17–14–20 gyereket írattak magyar alapiskolába” – tette hozzá Tóth Szilvia. Glucharov Rozália, az udvardi Majthényi Adolf Alapiskola igazgatónője elárulta, egy évtizede részt vesznek a Rákóczi Szövetség, a Szövetség a Közös Célokért beiratkozási programjában, nagy segítségükre van az iskola szülői közössége, Udvardon a toborzást már a gyerek két-hároméves korában megkezdik, a szülőknek lehetőségük van a találkozókon beszélni a pedagógusokkal és pszichológusokkal. Nagycétényben az alapiskola kilencéves magyar tagozatán jelenleg 95 gyerek tanul, 10–12-es létszámú osztályokban. Jaruska László szerint azonban a szlovák, 1–4 tagozatos tanintézménybe járó 15 gyereknek legalább a fele magyar iskolába kellene hogy járjon. Jelenleg öt magyar és hat szlovák elsős van a faluban. Nagycétényben elsősorban a vegyes házasságból születő gyerekek kerülnek szlovák iskolába. Ahol az egyik szülő szlovák alapiskolába járt, ott rendszerint az utódok sem kerülnek már magyar tanintézménybe. Nagykéren közös igazgatás alatt működik az alapiskola magyar és szlovák tagozata, és az óvoda is. Az óvoda magyar csoportját 13 gyerek látogatja (a két szlovák csoportba ötven gyerek jár). Annak ellenére, hogy Nagykér lakosságának több mint 64 százaléka vallja magát magyarnak, a 252 alapiskolásból 185 szlovák nyelven tanul. „A magyar tanulók 1–3., 2–4., 5–6. összevont osztályokban és önálló 7., 8., 9. osztályban tanulnak. Évente két diák megy el a felső tagozatból az érsekújvári nyolcéves Pázmány Péter Gimnáziumba. Sajnálom, hogy ez a szakmai nap nem az iskolánkban valósult meg. Jobb együttműködésre lenne szükség az iskola vezetése és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége között” – hangsúlyozta Helena Dojčánová. „Ne mondjunk le senkiről. Meg kell szólítani azokat a szülőket is, akik szlovák óvodába íratták a gyerekeiket” – jegyezte meg Pukkai László. Glucharov Rozália nem titkolta, a Pázmány Péter Alapítványtól kapott támogatás nagyot lendített a beiratkozási programon, és növelte annak a sikerességét. Zsille Béla elmondta, a jövő évi támogatásról, annak feltételeiről januárig táján döntenek. (száz)

Tízzel kevesebben az iskolapadban

A 2004-es év sikertörténetnek számít a nagykéri alapiskola magyar tagozatának történetében, az elmúlt évekhez képest ugyanis akkor háromszor több, összesen 15 gyerek ült be az első osztály padjaiba. Jelenleg csak 5 elsősük van, jövőre várhatóan még kevesebb, 4 lesz. Kottlík László már akkor felhívta a figyelmet néhány különös mutatóra. Az intézmény akkori 296 tanulója közül csak 84 tanult magyarul (ma már csak 67), tehát az anyanyelvén, magyarul már akkor is csak a gyerekek 28,4 százaléka végezte az iskolát. (száz)