Miben tartom magam tehetségesnek?

Érsekújvár. Rég elveszett az az iskola, amely nem helyez kellő hangsúlyt a tehetségek gondozására – vallja Novák Monika, az érsekújvári Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola fiatal igazgatónője. Az érsekújvári tanintézet igazgatónője felmérést végzett a felső tagozatos tanulók és a pedagógusok körében ebben a témában. Bizonyára nem véletlen, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének XIV. Országos Találkozóján Rozsnyón idén a központi téma a tehetségfejlesztés volt. Novák Monika a felmérés eredményeiről ott is beszámolt.

Feltételezem, kizárólag az ügyes, ambíciózus pedagógusok, és a már most tehetségesnek bizonyuló diákok vettek részt a kérdőív kitöltésében.

Tévedés! A megkérdezett 34 tanuló között akadt jó előmenetelű, de gyengébb teljesítményű is, és a felkért 31 pedagógus közül sem mindenki vesz részt egyformán a tehetséggondozásban az iskolánkban. Mégis úgy éreztem, a megkérdezett felek őszintén válaszoltak a kérdésekre. Névtelenül kellett kitölteni a kérdőívet, de azért ráismertem egy-egy tanulóra a humoros válasz alapján, és a pedagógusok is nyíltan vállalják a véleményüket a gyűléseken.

Melyek azok a tantárgyak, ahol a gyerek valóban megmutathatja a tehetségét, és van is lehetőség az iskolán kívüli, hazai és külföldi megmérettetésre?

A legtöbb tanuló válaszából kitűnt, hogy elsősorban a matematikában, sportban, rajzban és a magyar nyelvben van lehetőségük a megmérettetésre, a bizonyításra. Nem bántuk meg, hogy iskolánkban sportosztályt nyitottunk a negyedikesek számára. A szakköri tevékenységben való részvételük is azt tükrözi, hogy sokan sportköröket látogatnak, vagy színjátszó- és tánckörre, rajzkörre járnak. A pedagógusok válaszaiból ugyanakkor kiderül, hogy a tanórákon kívül elsősorban a szakkörökben foglalkoznak a gyerekekkel – az ének-, a tánc- és a sportkörökben. Legfrissebb sikerünk májusban született, iskolánk tanulói a Katedra képzőművészeti verseny országos fordulóján vettek reszt, ahol Pócs Hajnalka harmadik helyezést ért el.

Mi okozott meglepetést a kérdőívek értékelésekor?

Mindenekelőtt azt tartottam figyelemreméltónak, hogy a tanulók – legyenek azok jó vagy átlagos előmenetelűek – egyáltalán nem tartják megterhelőnek, ha többletfeladatokat kapnak, vagy hogy külön szakköröket látogatnak. Mi több, igenis szívesen veszik a többletmunkát és a megmérettetést. A gyerekek egy része keresi a bizonyítási és szereplési lehetőségeket, a kihívásokat, ezzel együtt maradandó és pótolhatatlan értéknek tekinti a megszerzett tudást.

Melyik a kedvenc versenyem? – olvastam az egyik, tanulóknak feltett kérdést. Milyen válaszok születtek, és melyek azok a területek, ahol még mindig kevés a versenyzési lehetőség?

A legtöbb válaszban a matematika- és a magyar nyelvi versenyek szerepeltek, majd következett a sport-, a földrajz és a természettudományi versenyeken való részvétel. Még mindig nagyon kevés az idegen nyelvi – angol és német – vetélkedő. Fájlalom, hogy a pedagógusainkat nem áll módomban megfelelő módon értékelni, anyagilag is motiválni, holott a válaszokból kitűnt, hogy ezt egyesek nehezményezik. Nagyon sok tehetséges diákunk van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Czuczor Gergely Alapiskola két évvel ezelőtti nyolcvanadik születésnapján a gálaműsort egyáltalán nem volt gond összeállítani a tehetséges gyerekek produkcióiból. A tanulóink országos második és harmadik helyet értek el a Katedra irodalmi versenyeken. A tanár, diák és szülő elégedettsége valódi jutalom minden iskolavezető számára. A legtöbb pedagógus egész évben foglalkozik a tehetséges diákokkal, akadnak, akik a hétvégéiket sem sajnálják. A pedagógusok válaszaiból nyilvánvaló, hogy büszkék az egyetemet végzett, sikeres pályát befutó neveltjeikre… Igen, a legtöbb pedagógus hosszú évek óta tartja a kapcsolatot azokkal a tanulókkal, akikkel közös sikereket, kerületi és országos szintű eredményeket értek el. Találkoznak, villámpostán tartják a kapcsolatot. A baráti kapcsolatok mind-mind azt bizonyítják, hogy sem a pedagógusok, sem a tanulók számára nem teher a többletmunka. A sikerek és a közösen átélt pillanatok mindkét fél számára értékes ajándékot jelentenek.