Mi a véleménye a Felmérés 9-ről?

Mivel a felmérés keretében az iskolák javítják a szlovák nyelvi teszteket is, valószínűleg ki fog derülni, hogy még a szlovák gyerekek sem írták meg jól ezeket. Ezek ugyanis nem tizenöt éves gyerekeknek készültek, súlyos módszertani hibák voltak a kérdésekben. Például a szelektív hulladék?gyűjtésről szóló feladat egy napilapból származó szakcikk volt, olyan mondatszerkezetekkel és szakkifejezésekkel, amelyeket még egy szlovák anyanyelvű diák sem tud értelmezni és megválaszolni 30 perc alatt. Akik ezt összeállították, azok meggyőződésem szerint még életükben nem tanítottak tizenöt éves magyar gyerekeket szlovák nyelvre. A helyesírási részben, a „streľba” szónál például hiába tudja a diák, hogy ezt a „streliť” igéből képezték, mindkét szó esetében más-más helyesírási szabály érvényesül. Ráadásul a „streľba” szót a mi vidékünkön élő szlovák emberek sem ejtik lágyan.

Sykora Ilona iskolaigazgató, Szepsi:

Nem tudom megítélni, hogy a minisztérium eljárása szándékolt volt-e. Mindenesetre a módszertani központnak minden szempontot figyelembe kellett volna vennie a tesztlapok elkészítésénél. Anyanyelven vannak bizonyos asszociációk, szinonimák, amelyek segítik a szövegértést, de ez szlovák nyelven még nem működik a tanulóknál. Ezért rendkívül igazságtalannak tartom az azonos tesztlapokat. Nálunk a szlovák alapiskolából voltak a felügyelők, akik elmondták, hogy az ő diákjaiknak is nehézségeik voltak a szövegértéssel. Ha már mindenképpen a szlovák nyelvi tudást akarták felmérni, más módszert kellett volna választaniuk.

Kekeňák Szilvia, a Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika szakos tanár, Kassa:

A monitor-teszt egész koncepcióját nem tartom átgondoltnak. Nem azt méri fel, mit tud a gyerek, hanem azt, mit nem tud. Azt tesztelik, az adott korosztálynak hány százaléka zseni. Mert az átlagos képességű gyerekeknek nem olyan egy?szerű 45 perc alatt elolvasni, megérteni, és megoldani húsz feladatot matematikából és anya?nyelvből. Az új típusú, szövegértést felmérő tesztek még ennél is rosszabbak voltak. Az értő olvasás felmérését anyanyelven szokás elvégezni, ezért a szlovák nyelvű teszt nem felel meg a célnak. Ha viszont a gyerekek szlováktudását méri fel, nem lehet ugyanolyan, mint a szlovák iskolák tesztjei. Olyan apróságról nem beszélve, hogy egy szöveg például a tesztlap egyik oldalán van, a hozzá való kérdések pedig a másikon, így a gyereknek lapozniuk kellett, valahányszor meg akartak nézni egy kérdést, amely a szöveghez kapcsolódik. A matematikai szövegértő feladatsorban pedig az ábrák szövegét le sem fordították, az agynak ilyenkor nagyon gyorsan kell kapcsolnia. A magyarra lefordított részekről kár is beszélni, erről elég szó esett a médiákban. Azt sem értem, miért nem küldenek a magyar iskolákba legalább egy eredeti szlovák nyelvű példányt, és miért nem tesztelik le például egy magyarországi iskola tanulóin, megértik-e azt a magyar nyelvű tesztet, amivel a mi diákjaink szembesülnek. Az egész tesztelési folyamat véleményem szerint amatőrizmusról tanúskodik, a mentálhigiénés előírásokat sem tartották be, hiszen kétszer 45 és kétszer 30 perces tesztet írtak a gyerekek nagyobb pihenés nélkül. (buch, kov, kozs)