Megúszhatják a hitelcsalók

A 13 millió euró értékű hitelcsalás a 90-es évek elején, az ún. kisprivatizáció idején történt. Az IRB úgy nyújtott több millió koronás hiteleket némely vállalkozóknak, hogy előre tudhatta, azok soha nem fogják a pénzt visszafizetni. A banki alkalmazottak összejátszottak az ügyfelekkel, és – mint azt a kérvény benyújtása előtt, vagy annak napján megtörtént utalásokról szóló bizonylatok igazolták – többször azt megelőzően jóváhagyták a hitelt, hogy egyáltalán megkapták volna az arra vonatkozó kérelmet.

A rendszerváltás utáni évtizedek legnagyobb banki botrányában az első vádemelesi javaslatot 2002-ben nyújtották be és 2006-ban a Nyitrai Kerületi Bíróság felmentette a banki alkalmazottakat. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság azzal az indoklással semmisítette meg, hogy belső segítség nélkül a kisprivatizációban érdekelt vállalkozók nem jutottak volna ilyen könnyen és ilyen hamar többmilliós hitelekhez. Az ügy aktája tizenkét év alatt tizenháromezer oldalnyira duzzadt, végül a vádlottak padján négy banki alkalmazott – a nyitrai fiók igazgatója, igazgatóhelyettese, hitelfelvételi referense és a trencséni fiókigazgató – valamint tizenöt egykori ügyfél ült. Utóbbiak valamennyien jócskán felülértékelt ingatlanokkal kezeskedtek, és a többmilliós hitelt egyikük sem törlesztette.

A 2011-es perújrafelvételt követően a bíróság új bizonyítási eljárást folytatott le, és ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bank vezetői ugyan nem egyeztek meg előre az ügyfelekkel, de nem is képviselték a pénzintézet érdekeit. „Nem volt szó előre megfontolt csalásról, és az 1999 előtt a vonatkozó jogszabályok sem határozták meg, hogy a bank köteles felmérni az ügyfél fizetőképességét, mielőtt hitelt nyújt. Ennek ellenére leszögezhető, hogy a pénzintézet vezetői kötelességmulasztást követtek el” – áll a határozatban.

A bank igazgatóját és helyettesét hűtlen vagyonkezelésben találta vétkesnek és két év felfüggeszett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A másik két vádlott bankárt felmentette, mert a rendőrség csak öt év elteltével nyújtotta be az őket érintő vádemelési javaslatot, és az ügy elévült. A nagy összegű kölcsönöket felvett vállalkozókat szándékos csalásért ítélte el a bíróság – a legszigorúbb börtönbüntetést, kilenc évet, a diószegi Ján R.-nek kellene letöltenie. A strucctenyészetéről elhíresült vállalkozó, aki azóta megváltoztatta a nevét, 5,4 millió eurós kárt okozott a banknak. Egyelőre nem tudni, ő is megússza-e a börtönt, mert bár valamennyi elítélt fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság egyelőre csak négy elítélt ügyében döntött. A csalást a más vagyonának kezelésében elkövetetett kötelességszegésben való segédkezésre változtatta, amiért legfeljebb öt év szabadságvesztés jár. Mivel ez esetben öt év az elévülési idő is, a büntetést a bíróság elengedte. A többi elítélt fellebbezéséről a legfelsőbb instancia ősszel hoz döntést.