Megtámadhatják az örökösök az ajándékozási szerződést?

„A nemrégiben elhunyt édesanyám ajándékozási szerződést hagyott hátra, amelyben a legkisebb testvéremet jelölte meg egyedüli örökösként (hárman vagyunk testvérek), aki már tulajdonlappal is rendelkezik. Édesanyám egy nagy családi ház egyedüli tulajdonosa volt, egyedül lakott az épületben. Megtakarított pénzzel is rendelkezett. Mindig jó viszonyban voltam vele, ezért az ajándékozási szerződést igazságtalannak érzem. A hagyatéki tárgyaláson (vagy azon kívül) van-e lehetőségem az ajándékból követelni, vagy az egész szerződést véglegesnek kell tekintenem?”

Jelige: Fájdalom

A leírtak alapján az Ön édesanyja még életében rendelkezett az ingatlan vagyonát illetően, és annak tulajdonjogát ajándékozási szerződéssel teljes mértékben az egyik gyermekére ruházta át. Azt kell mondanom, hogy az Ön esete nem egyedi. Meglehetősen gyakran fordul elő, hogy a szülők még életük során elosztják a vagyonukat a leendő örököseik között, hogy megelőzzék az esetleges jövőbeni konfliktusokat, vagy hogy a vagyonukat saját belátásuk szerint hagyják a tetszőlegesen megválasztott személyekre (így nem a törvény szerinti öröklési rend lép érvénybe).

Az így „kisemmizett” örökös nem sokat tehet. Az ajándékozási szerződéstől elállni csak az ajándékozónak lett volna lehetősége. A törvényes örökösöknek csak arra van lehetőségük, hogy indokolt esetben bírósági úton megtámadják a szerződés érvényességét. Ez akkor lehetséges, ha bizonyítani tudják például azt, hogy:

– az ajándékozó nem szabad akaratából írta alá a szerződést, hanem lélektani vagy fizikai kényszernek engedve;

– az ajándékozó a szerződés aláírásakor nem volt szellemi képességeinek birtokában, tehát hogy nem volt tisztában azzal, amit cselekszik (ezt az állítást orvosi szakvéleménnyel kell alátámasztani).

Abban az esetben azonban, ha az ajándékozó szabad akaratából és tudatosan ajándékozta el az ingatlant, a szerződés érvényességét nem lehet megkérdőjelezni. A mindenkori tulajdonos ugyanis teljesen szabadon, a saját belátása szerint rendelkezhet a vagyonával, és ezt a jogát utólag sem lehet megkérdőjelezni.

Az édesanya fennmaradó vagyonára vonatkozó hagyatéki tárgyalás során a törvény szerint azonban mindenképpen tekintetbe kell venni ezt a ajándékozást. Az egyik örökös által ajándékba kapott ingatlan az ő örökrészének tekinthető. Ezért abban az esetben, ha a hagyatékból – amelyhez hozzászámoljuk az ingatlan értékét is – a rá eső rész értéke kisebb, mint az ingatlan értéke, akkor neki az örökségből már nem jár semmi. A „kisemmizett” örökösök számára valószínűleg ez sem jelent vigaszt, mert a fennmaradó hagyaték értéke rendszerint meg sem közelíti az elajándékozott ingatlan értékét.

Gulyás Éva ügyvéd