Már biztos a kisebbségi kormánybiztos

Szerettük volna, ha magyar képviselettel alakul. Sajnos, ahogy már többször megfogalmazódott, a történelmi siker sem volt elég ehhez a képviselethez.

Előszeretettel elfeledkezünk arról, hogy még az előző, a 2016-os választás után létrejött Smer–SNS– Híd–Sieť-kormány nevezte ki Bukovszky László kormánybiztost. A 2020-as választás után megalakult, OĽaNO vezette kabinet valahogy elfeledkezett őt leváltani. Ha jóindulatú akarok lenni – és miért ne –, akkor azt mondom: nem feledkezett el, csak hagyta őt tovább dolgozni, hadd fejezze be azt a munkát, amit elkezdett. Ez valahol dicsérendő, hiszen Matovičék is megtehették volna, hogy a kinevezésük első napján útilaput kötnek a lábára, és valakit odatesznek a helyébe. Szólhattunk volna egy árva szót is? Nem.

Ő tette tovább a dolgát, és szó sem volt arról, hogy menesztik. Igaz, a hatáskörei eléggé szűkösek voltak, és még a ,,lovat is kilőtték alóla”, így aztán csak nagyon nehezen lehetett boldogulni. Ennek ellenére – vagy csak azért is – találkozókat szervezett kisebbségi dolgokat érintő kérdésekben.

Megalakult az új Fico-kormány – vagy a régi lett kicsit kisminkelve –, és azonnal nekilátott a munkának. Ennek első kézzel fogható eredménye, hogy menesztették Bukovszky László kormánybiztost. Engem személy szerint nagyon meglepett a visszahívása, hiszen semmi nem utalt arra, hogy vele kezdik a személycseréket. Ráadásul azok távolították el, akik őt 2016- ban kinevezték, a dolog ezért is érthetetlen számomra. Annyira gyorsan történt, hogy maga sem hitte el, meg aztán nem is szóltak neki.

Ezzel a húzással az utolsó magyar is kikerült a kormányból. Igaz, őt valamikor a Híd párt jelölte. Szakmaiságát nem nagyon lehet megkérdőjelezni. Azt gondoltam, hogy a gyorsaság azért van, mert már valaki ott áll a hivatal ajtaja előtt, és várja a bemenetelt. Ez általában jobb helyeken így szokás. Az ilyen menesztéseken nem is nagyon kell sokáig töprengeni. Minden kinevezett vezetőnek tudnia kell, hogy bármikor, még éjfélkor is ok nélkül eltávolíthatják.

A kormánybiztos úr számára a történet ott eddig tartott. Két kormányt kibírt, átélt és két kormányhivatali megbízáson keresztül teljesített kihívásokkal teli feladatot. Az utolsó szóösszetételt Forró Krisztián elnök úrtól csentem el, aki jó munkát kívánt az újonnan kinevezett kormánybiztosnak.

Én személy szerint a magam nevében szeretném megköszönni Bukovszkynak az elvégzett becsületes munkáját. Nem lehetett könnyű ellenszélben, néha árral szemben teljesíteni. Köszönöm!

Két hónapon keresztül a hivatal vezető nélkül maradt. Nem volt ember erre a posztra, vagy talán volt is, csak nem felelt meg az elvárásoknak. Pár nappal karácsony előtt a kormány a Szövetség párt ajánlására kinevezte Horony Ákos dunaszerdahelyi jogászt. Az új kormánybiztos elmondta, hogy folytatni kívánja azt a munkát, amelyet elődje, Bukovszky László megkezdett.

Tisztelettel gratulálok, nagyon sok sikert és bölcs döntéseket kívánok munkájához!

Ezzel a jelöléssel a Szövetség jelét adta annak, hogy nem szeretnének szélárnyékban maradni, és azért tudjuk meg: jó, ha van vagy inkább lehet emberünk a kormányban. Ez így lenne helyénvaló és korrekt, ha…. Igen, ha az előző Fico-kormányban lévő magyarok nem galibáztak volna, vagy ha akkor ugyancsak azt mondták volna, hogy ott a helyetek még akkor is, ha kicsit eltér a véleményünk. Most az, amit pár évvel ezelőtt helytelennek tartottak, helyessé vált. El kellene már végre dönteni, merre is van az előre, mit is akarunk a jövőtől. Tényleg egy igazi, egy helyből elmozdító egységet az itt élő magyarok teljességével vagy csak pár ember képzelt egységét?! Ezt nagyon fontos lenne mielőbb tisztázni, mert csak ezen felelősségteljes döntés után lehet vízre tenni az itt élő magyarok sokszor léket kapott hajóját. Enélkül megint csak céltalanul fog ringatózni a két part között. Forró Krisztián elnök úr pedig azt találta mondani, hogy ,,mi a polgárok oldalán állunk, nem a pártok oldalán.” Ezt illene aprópénzre is váltani.