Lerakták a gútai csatornahálózat alapkövét

Az április 22-i Föld napjára időzítették a gútai kibővített csatornahálózat alapkőletételét. 

Marek Illéš, a beruházást megrendelő Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság (ZsVS) főigazgatója emlékeztetett, Gúta nagyrészén nincs csatornahálózat, míg a meglevő része és a szennyvíztisztító- állomás elégtelen állapotban van, ami negatív hatást gyakorol a természeti környezetre is. A tisztítóállomás első körében saját forrásból, 2,3 millió eurót fektetett a cég, míg a másodikra összesen 28,5 milliót hagytak nekik jóvá az illetékes szervek.

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter arról beszélt, a fejlesztés jól jellemzi a szaktárca prioritásait, ami pedig az, hogy Szlovákiában minden lakosnak legyen hozzáférése a kanalizációhoz és ivóvízhez. Hozzátette, korábban ilyen célra viszonylag kevés összeg állt rendelkezésre, mostantól azonban elsősorban erre fogják fordítani az EU-s forrásokat is. Elmondta, az ország egyes részein a csatornahálózat ritkaságszámba megy, ezért mindenkit arról szeretne biztosítani, hogy ezekre a projektekre „száz és száz millió euró“ áll majd rendelkezésre. Hozzáfűzte még, nem fogják elnézni, ha valaki titkon privatizálni akarná a vízügyi vállalatokat, s nem fognak „pénzt önteni“ olyan cégekbe, amelyek működése kétségekre ad okot, ill. ezt törvényileg is szabályozzák.

Halász Béla (független) gútai polgármester arról beszélt, az alapkőletételre több mint 33 évet várt Gúta. Úgy gondolta, a város és a környék lakosai emlékezhetnek arra, hogy pár éve közösségi összefogással sikerült megakadályozni a nagyméretű sertéstelep létrehozását Gútán, emellett pedig azt szerették volna elérni, ha a „gyönyörű és zöld városuk” a környezetvédelem példás képviselője lenne.

Klein Otokár, a ZsVS igazgatótanácsának elnöke elmondta, összesen 512 város és község tartozik a nyitrai székhelyű vállalathoz. Ezen belül szonban még több mint 300 falunak nincs még csatornahálózata, s 30-on felüli azon községek száma, ahol még vezetékes ivóvíz sincs.