Légen pénzbüntetés jár minden kiejtett magyar szóért

Információink szerint a polgári nevelést, képzőművészetet és etikát oktató Elena Meszárošová március közepén vezette be a pénzbüntetést, és azóta egyetlen szülő sem emelt kifogást az intézményben. Az alapiskola igazgatója tegnap egy kollégájától szerzett tudomást a dologról. Az iskolát fenntartó önkormányzat vezetője sem hallott az esetről, míg az Új Szó el nem kezdett érdeklődni. Az alternatív pedagógiai módszerről magát az érintettet kérdeztük volna, de mivel nem volt az iskolában, az intézmény igazgatója, Jarmila Hanidžiarová adott magyarázatot a történtekre.

„Megdöbbentett a hír, és természetesen azonnal véget vetünk ennek. De el kell hinniük, nagyon jó, szerény, 36 éves pedagógusi múltra visszatekintő tanítónőről van szó, aki szakmailag felkészült. A diákok visszaéltek kedvességével, valószínűleg ezért lőtt túl a célon” – nyilatkozta az igazgatónő. Tudomása szerint a nyolcadikos diákok a tanárnő bosszantására magyarul beszéltek az órán, „pusztán azért, hogy bosszúságot okozzanak a magyarul nem értő tanítónőnek” – fogalmazott az igazgatónő. Hogy mennyi pénzt hajtott be a magyar szóért, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy hétfőn, miután újra munkába áll, már nem büntetheti pénzzel a diákokat, és az igazgatóság figyelemmel fogja kísérni az óráit. „Sajnos a tanítónő módszereivel – kedvességgel, babusgatással – manapság már nem nagyon lehet megfogni és jobb belátásra bírni a neveletlen diákokat. Persze a pénzbüntetés helytelen ötlet volt” – tette hozzá Hanidžiarová.

A dunaszerdahelyi járásbeli Lég 2400 lakosának 26 százaléka vallotta magát szlovák nemzeti?ségűnek a 2001-es népszámlálási adatok szerint. Egy magyar és egy szlovák alapiskola működik a községben. A szlovákba 165 diák jár, és 23 gyereket írattak be első osztályba, a magyarba csak 9-et. Arról nem szolgáltak adattal, hány magyar nemzetiségű gyerek látogatja a szlovák iskolát. Az igazgatóság szerint a beíratottak közül mindössze három magyar. A térség más szlovák alapiskoláiban – nem hivatalos adatok szerint – kb. 80–85 százalék a magyarok aránya. „Minden tanév elején elmondom a szülőknek, hogy nem vagyok soviniszta, de azért íratták be hozzánk a gyerekeiket, hogy tökéletesen megtanuljanak szlovákul. Ezért arra ösztönözzük a diákokat, hogy szlovákul beszéljenek az iskolában. Tanítás után mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar” – fogalmazta meg az igazgatónő az iskola krédóját, amelyet minden bizonnyal elfogadnak a szülők. A magyar alapiskolák, melyek köztudottan gyerekhiánnyal küszködnek, máris elrettentő példaként emlegetik a légi esetet.

Szitási Ferenc, Lég polgármestere előbb rossz viccnek tartotta a hírt, majd mikor bizonyosságot szerzett arról, hogy valóban megtörtént, meglátogatta az intézményt. „Az iskola vezetősége és én is elítélem az esetet, ami minden bizonnyal törvényellenes és káros is, hiszen senkit nem lehet büntetni azért, ha az anyanyelvén szólal meg” – nyilatkozta. Intézkedéseket azután foganatosít, hogy személyesen is felelősségre vonja az érintett tanárnőt.

Hogyan tanulhat meg a magyar gyerek szlovákul?

„Próbáljuk megértetni a szülőkkel, milyen fontos az anyanyelvi képzés a személyiségfejlődés szempontjából is. Szlovákul más módszerekkel is meg lehet tanulni, nem kell ahhoz szlovák iskolába adni a gyerekeket” – hangzott el egy szerdai fórumon Bősön, ahol a helyi magyar oktatási intézmények tartottak szakmai találkozót. Egy iskolai pszichológus személyes benyomásairól számolt be a szülőknek. „Még a felső tagozaton is találkoztam olyan gyerekkel, aki nem tudta kifejezni magát szlovák nyelven” – mondta. A fórum többi résztvevője, Hölgye István gimnáziumi tanár, Kovács László gimnáziumi tanár, Zsidó János esperesplébános és Barak László publicista arról beszélt, hogy a magyar iskolában megszerezett tudással tökéletesen lehet érvényesülni. Ezen kívül gyerekcsalogató módszereket javasoltak az iskoláknak, óvodáknak, valamint ötleteket adtak a szülőknek, hogyan fejleszthetik gyerekeik szlovák nyelvtudását. „Rokonszenvessé kell tenni a nyelvet. Pl. a számítógépes programokat, amelyekkel oly sok időt töltenek a mai fiatalok, szlovákul kellene használni. Nem kell félni a gyerekcsere programtól, vagy szlovák baráti iskoláktól sem, amely kapcsolatok által a szlovák–magyar viszony is javulhat” – mondta Zsidó János féli esperesplébános. (jom)