Lassan ellehetetlenülhetnek az önkormányzatok

Egy település költségvetése nagyjából egy családi költségvetés működéséhez hasonlítható, éppen csak nagyságrendileg különbözik. Vannak az állandó, a működés fenntartásához szükséges kiadások, illetve a beruházási költségek. A beruházási költségek a nagyobb volumenű kiadások, amelyekre vagy spórolni kell, vagy pályázatokat elnyerni (ez utóbbi családi költségvetésnél nem valószínű…). Annak az előfeltétele, hogy egy község pályázhasson, bármilyen pályázati kiíráson a költségvetés pozitív mérlege, illetve legalább nullszaldós éves elszámolás szükséges. A bevételi oldal legnagyobb tételét a lakosok által befizetett adó részarányos visszajuttatása jelenti a helyi önkormányzat költségvetésébe, valamint az ingatlanadó. A kormány legújabb intézkedéseivel azonban mintha mindent meg szeretne tenni azért, hogy lehetetlenné tegye nemhogy az önkormányzatok működését, de lassan már a létezését is. Megkérdeztünk néhány csallóközi polgármestert eddigi tapasztalataikról.

Csallóközcsütörtök

Mintegy 1800 lakosával a közepes, nagyobb falvak közé tartozik  a Csallóközben, bár amolyan Bermuda-háromszügben helyezkedik el, hiszen sem a Dunaszerdahelyi, sem a Pozsonyi járás nem vallja magáénak. „Senki sem ellenzi a családtámogatást, amelyet a kormány nemrégiben hagyott jóvá, csakhogy ezzel csökkennek a bevételi tételek, hiszen csökkenni fog a befizetett adók mennyisége, vagyis csökkenni fog a községnek visszafizetett részadó összege is.  A végelszámolás még arrébb van, de már most látom, hogy a tavalyi gázszámlánk 12 ezer euró körüli volt, a mostani cirka 30 ezer euró lesz. A villanyszámlánk 30 ezer euróval lesz magasabb, mint volt eddig. Év végéig több mint 100 ezer euró plusz kiadással kell számolnunk. Kifizetjük, ami elengedhetetlenül szükséges a létezéshez, a gázszámlát, a villanyszámlát, hiszen a közvilágítás létszükséglet, már csak az utóbbi, kétszeri bankautomata rablás után is. Valószínű, hogy ha nem lesz rá pénz, kihagyjuk a társadalombiztosítási befizetéseket” – ecseteli a helyzetet a polgármester, Őry Péter. Csallóközcsütörtök csatlakozott a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának felhívásához, és sztrájk készültséget hirdetett. Ennek első lépéseként, tiltakozásul félárbocra engedték az ország zászlaját a községháza előtt. „További lépéseket is el tudok képzelni, például úgy dönthetnek az önkormányzatok országszerte, hogy nem viszik el a szemetet. Véleményem szerint most már nyomás alá kell helyezni a kormányt” – zárta a polgármester.

Szap

Valamivel több mint 500 lakosával a kis községek közé tartozik. „A világjárvány kezdete óta, most pedig, az ukrajnai háborúval még hatványozottabban, szisztematikusan ruházza át az állam a feladatokat és a kompetenciákat az önkormányzatokra, kellő pénzügyi fedezet nélkül. Nézhetjük például a teszteléseket. Megkaptuk a teljes költségvisszatérítést, de  csak utólag, azok után, hogy a falu kifizette, ami azt jelenti, hogy szüneteltek közben a fejlesztéseink. Kis település vagyunk, 5-10 ezres beruházásokról beszélünk, amelyeket még projekt szinten sem tudtunk elkezdeni. mert vártuk a visszautalást. Mi is a részadó, ami körülbelül 120 ezer euró, és az ingatlanadó  maximum 22 ezer eurós éves bevételéből élünk. Ebből a 140 ezer eurós bevételből kell gazdálkodnunk. Már most, az áremelkedések után 15 ezer euróhoz közelít a havi kiadásunk. Ez csak a rezsi költségeket, a szervezetek fenntartási költségeit és a béreket tartalmazza. Ha csökken a részadó összege a kormánydöntés alapján, még ennél is kevesebb pénzt kap az önkormányzat a jövőben. A pénzügyminiszter javaslata az volt, hogy emeljük az ingatlanadót. Még ha a duplájára is emeljük, az a plusz 20 ezer a falun semmit sem segít, az itt élőknek viszont sokat árt. Soha nem lubickoltunk a pénzben, nem Dubajt akartunk felépíteni Szapon, de lassanként azért minden évben tudtunk előre lépni a faluban. Ez az inflációellenes csomag havi több ezer eurós kiesést fog jelenteni a falunak. Ha már a rezsire kell hitelt felvenni, akkor bizony lehúzhatjuk a rolót” – nyilatkozta Miklós Ferenc polgármester.

Nyékvárkony

Nagyközségnek számít a több mint 2600 lakosával. „Településünk energiakiadása mérhetetlenül megnőtt. A tavalyi évhez viszonyítva idén 18 ezer euróval kerül többe a villanyáram, és 56 ezer euróval fizetünk többet a gázért, hogy az üzemanyag kiadásokról ne is beszéljünk. A részadók folyósítása is a kormány miatt akadozik. Míg az előző hónapban 86 ezer euró érkezett a falu számlájára, addig májusban 36 ezer eurót küldtek. A havi bérek és az energiakiadás 80-85 ezer euró Nyékvárkonyban. Teljesen ellehetetlenednek így az önkormányzatok, a tartalékunk a végéhez közeledik. Ha ez így folytatódik tovább, akkor településünk az alapvető tevékenységét sem tudja majd fenntartani, esetlegesen munkatársakat kell elbocsátanunk.

A tavaly beadott pályázataink közül két kerékpárút kiépítésére kaptunk hozzájárulást. Több kivitelező is érdeklődött a közbeszerzési eljárás iránt, de a szinte naponta növekvő árak miatt egyikük sem adott árajánlatot. A második projekt a csatornahálózat elmaradt szakaszának a kiépítésére vonatkozik, amire az elnyert EU-s támogatás mértéke 7,9 millió euró, ehhez jön még a falu kötelező önrésze, ami 450 ezer euró. A közbeszerzési eljárás 2021 novemberétől folyamatban van, de a mai napig egyetlen cég sem tudott árajánlatot adni az állandóan emelkedő árak miatt” – magyarázza az aktuális helyzetet Fazekas István polgármester.

Nyárasd

 Több mint 3000 lakosával azok közé a települések közé tartozhatna, amelyek nagyobb nehézségek nélkül túlélhetnék a reformcsomagot. Mégsem így van. „Tavaly decemberben a faluban működő valamennyi intézmény összesített gázszámlája 5000 euró körül volt. Januártól már havonta több mint 12 000 eurót fizetünk ugyanezért. Éves szinten plusz 84000 euró a kiadás, csak a gázért. A villanyszámla a duplájára nőtt, ami összességében több mint 150 ezer euró plusz kiadás. Drágult az ivóvíz, az üzemanyag, Nyárasdon nagyok a parkfelületek: iskolaudvar, óvoda, templom, ezeket mind gondozni kell, öntözni, kaszálni. Azt a pénzt, amit eddig kisebb fejlesztésekre használni tudtunk, most felemészti a rezsiköltség. A csatornázás utáni aszfaltozást vissza kell fognunk, a falunapokat szerényebben szervezzük. Októberben jönnek a választások, csak azt tudom ígérni a lakosoknak, hogy megpróbáljuk túlélni a nehéz időket. Ennél pozitívabb, reális ígéret nem létezik. Tizenhatodik évemet taposom az önkormányzatnál, de ilyen évre nem emlékszem” – mondja Bacsó László, Nyárasd polgármestere.