Lakossági fórum Gútán – fontos témákkal

Miután a tavaly módosult hulladéktörvény szerint az önkormányzatok már az osztályozás arányától függően fizetnek a háztartási szemét lerakásáért, mindenhol egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a téma. A fórum elején Szegi Aranka, a környezettudatos életmódot népszerűsítő KompAkt nonprofit szervezet egyik alapítója tartott tájékoztatást a hatékony szelektálásról. Előadásában néhány megdöbbentő adattal szolgált: Gútán egy lakos évente áltagosan 515 kg szemetet termel, miközben a szlovákiai átlag 359 kg. Ideális esetben, ha minden szelektálható hulladékot elkülönítenénk, akkor ennek a mennyiségnek mindössze 4 százaléka lenne a tényleges szemét. „Amit kiszelektálunk, az nem szemét, hanem nyersanyag” – mutatott rá az előadó.

Mi legyen a zöldhulladékkal?

Gútán az elmúlt hetekben kapták meg a lakosok a zöldhulladék tárolására alkalmas gyűjtőedényeket, amelyeket egy közel egymillió eurós környezetvédelmi projekt keretében vásárolt a város. A cél, hogy a zöldhulladék ne kerüljön a háztartási vegyes szemét közé. Ezáltal egyrészt kevesebb szemetet kell a szeméttelepre szállítani, másrészt a város komposztálja a zöldhulladékot. Az egyik felszólaló szerint ésszerűbb lett volna inkább komposztálókat adni a családi házban élőknek, és a gyűjtőedény méretét is kifogásolta. Finta Zoltán hivatalvezető elmondta, pályáztak kis komposztálókra is, de az a projekt nem lett sikeres. Az, hogy a város ezentúl külön gyűjti a zöldhulladékot, nem zárja ki, hogy bárki otthon, a kertjében komposztáljon. Ami pedig nem fér a gyűjtőedénybe, azt továbbra is ingyen le lehet rakni a Gúta Service telephelyén.

Aggódnak a bűz miatt

Gútán hosszú ideje súlyos problémát jelent a szennyvízelvezetés és tisztítás, a szennyvíz ugyanis három évtizede gyakorlatilag tisztítatlanul ömlik a Vágba. A Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság eredeti tervei szerint a Vág töltése mellett épült volna egy tisztítóállomás, amelynek tervdokumentációja még 2009-ben elkészült, a megvalósítás azonban, mivel nem sikerült rá uniós pénzeket lehívni, elmaradt. A legújabb verzió szerint – amire előzetesen már a testület is rábólintott – a Szlovák utca végén, a magán szakközépiskola közelében épülne egy kisebb tisztítóállomás. Többen ezt aggályosnak tartották, attól tartva, hogy a környéket elárasztja a bűz. Horváth Árpád válaszul kifejtette, hogy zárt rendszerű tisztítás lesz, hasonló, mint Párkányban, ahová a képviselők személyesen is ellátogattak. Az is felmerült, hogy a városnak nem kellene belemennie ilyen kompromisszumos megoldásba, a vízügyi társaság teremtse elő a szükséges összeget, és ne a gútai polgárokon akarjon spórolni. Ráadásul a még mindig csak a város 33 százalékában van kiépítve a csatornahálózat. Mások azon a véleményen voltak, hogy bármilyen előrelépés jobb a jelenlegi helyzetnél. Egyes önkormányzati képviselők szerint a város sem használt ki minden pályázati lehetőséget. Azt a polgármester is sajnálatosnak tartotta, hogy Gúta nem esik a Lex Csallóköz törvény hatálya alá, amely a vízvédelmi területeken lévő csatornahálózat kiépítését segíti. Megjegyezte: ez ügyben még folynak a tárgyalások.

Gondok a betelepített lakókkal

Vörös Attila Pacsérok városrész gondjaira hívta fel a figyelmet, ahová alkalmazkodni képtelen családokat telepített egy vállalkozó. Elmondta, a szomszédok összefogásával, spórolt pénzükből több öreg házat megvettek már, csak azért, nehogy azok is kétes hírű vállalkozók kezébe kerüljenek. Szerinte az utolsó pillanatban járnak, amikor még meg lehet akadályozni, hogy Pacsérokon egy újabb Dankó Pista telep jöjjön létre. Javaslatként felmerült, hogy a város hozzon létre egy alapot, amiből az üresen maradt öreg házakat megvásárolná. Más vélemény szerint azonban ez csupán rövidtávon jelentene megoldást, és egy lavinát indíthatna el, amit egyesek kihasználnának és felsrófolva az árakat, zsarolnák a várost. A betelepített romák viszont a Dankó Pista lakótelepen és a környékén is problémát okoznak. Ennek legfőbb elszenvedői a Keleti utca lakói, akiknek kertjeiből ellopják a termést, megmérgezik kutyáikat, bedobálják hozzájuk a szemetet, nyáron elviselhetetlen a bűz, a kiabálás, az üvöltő zene, a sok kóbor kutya. Ezért kamerák felszerelését kérték. Szükség lenne a gyakoribb ellenőrzésekre és a fokozott rendőri jelenlétre is. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Keleti utca végén egy hatalmas illegális szemétlerakat jött létre, ahonnan 60-70 konténernyi szemetet kellene elszállítania a városnak. Sztojka József „Golyó” vajda ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szemetet nem kizárólag romák hordák oda, amit többen is megerősítettek. Árgyusi Imre képviselő azt javasolta, az önkormányzat hozzon létre egy roma ügyekkel foglalkozó bizottságot, amelyben a közösség képviselőjének is helyet kell kapnia. Ebben a vajda közreműködésére is számít a polgármester.