Kútra épült községháza

Izsóf Róbert a kutat mutatjaSzőcs Hajnalka felvételeA falu első embere harmadik megbízatási időszakát tölti a polgármesteri poszton, a bajok eredete azonban jóval korábbra, mintegy fél évszázaddal ezelőttre vezethető vissza. „A községháza az ötvenes években épült, az akkori időkben szokásos társadalmi munkában, ami nagyon is meglátszik az épület állagán” – mondja Izsóf a hivatal egyik repedezett falú helyiségében. Az épület statikája megbomlott, a falak repedései állandóan nagyobbodnak, aminek valószínűleg a gyenge alapozás az oka. A társadalmi munka színvonala az épület egyéb részeire is rányomta bélyegét. Az ablakok között vannak olyanok, amelyeket nem lehet nyitni, mert beszögelték azokat, ugyanis az ablakkeretből kifelejtették a zárat. Aztán vannak olyanok, amelyek felfelé nyitódó ablakszárnnyal működnének, csakhogy azokat úgy építették be, hogy az egyik ablak felfelé, a másik lefelé nyitódna – vagyis nyithatatlan. A legnagyobb gondot azonban a statikai hibák jelentik.

A polgármester egy nyilván kuriózumszámba menő leletet is elárult: „A falak mentén kiástunk egy szondát, hogy megnézzük, milyen mély az alap, és éppen a legnagyobb repedés alatt egy kutat találtunk, amelyre részben rábetonozták az alapot. Ettől mintegy kétméteres távolságban pedig egy körülbelül hatvan centiméter átmérőjű elszenesedett akácfatörcsöt találtunk, amelyet az építéskor nyilván csak elfűrészeltek, majd ráépítették az alapot” – magyarázza a polgármester.

A nyár folyamán az épület egész hosszában kiásták, megerősítették az alapokat, de a munka még mindig nem fejeződött be. A korábban a fal tövében húzódó, és a munkálatok során letávolított járda helyett még nem építettek újat, mert jelenleg azt figyelik, hogy a megerősítés után még mindig „mozog-e” az épület. A községházával egybeépített kultúrház felújításához uniós alapokból pályáznak 2,2 millió koronás támogatásra. A régi művelődési házhoz már hozzáépítettek, és júniusban átadtak egy tízszer tizenhárom méter alapterületű, kétszintes épületet, amelyben egyebek mellett szociális helyiségek, öltözők, ruhatár és egy kisebb konyha, könyvtár és internetes terem kapott helyet. Ennek az épületnek a felépítését saját forrásból, abból a mintegy négymillió koronából fedezte az önkormányzat, amit a gázművektől kapott vissza. Hogy ezt a pénzt miért nem inkább a községháza megmentésére fordították? A polgármester válasza egyszerű: „Akkor még nem volt ilyen veszélyes állapotban az épület, a falak tavaly és az idei évben kezdtek rohamosan repedezni.”