Kutat ásni egy borospincében?

GAÁL LÁSZLÓ

„A nagyobb építkezéseken az alapozás előtt mindig kellett talajszondákat készíteni, a talajminták kivételéhez pedig sok helyen mélyfúrásokat végeztek. Az ilyen furatok tulajdonképpen már kútnak is megfelelnek. – magyarázza Tyukos László. – Az apám barátja foglalkozott ezzel. Vágsellyén, a Duslo egyik részlegének építésekor nagyon sok ilyen furatot készített, de szerte az országban végzett hasonló munkát. Persze, ott teherautóra szerelt, motorral hajtott berendezéssel dolgoztak, aztán otthon készített magának egy hasonlóképpen, de kézi meghajtással működő berendezést. Ezzel járt a környéken kutat ásni, engem is sokszor magával vitt, beletanultam, aztán amikor ő abbahagyta, a berendezés meg a szakma is rám maradt” – emlékezik vissza „tanoncéveire” a ma már tapasztalt kútásó.

Nem szereti

a „pálcás embereket”

Magát a műszaki folyamatot meg lehet tanulni, ám hogy hol érdemes kutat fúrni, azt sosem lehet előre megmondani. A szakember, aki általában két segéddel dolgozik, ott fúrja a kutat, ahová a megrendelő kéri. „Előfordul, a hogy gazda felfogad valami pálcás embert, aki állítólag meg tudja állapítani, hol van a föld alatt víz. Nem szeretem az ilyesmit, mert többször előfordult már, hogy nem találtam vizet a pálcás ember által megjelölt helyen – magyarázza Tyukos László. – Előfordult, hogy mire mi odamentünk, piros karókkal volt kijelölve, hol kell fúrni. Pedig az alapján, ahogyan ott kijelölték, a víznek felfelé kellett volna folyni, ami ugye lehetetlen. Egyszer Nagyszombatban fúrtunk azon a helyen, amit a pálcás ember megjelölt. Lementünk 12 méterig, de ott még talajvíz sem volt. Ráakadtunk valami sziklára, amitől nem is tudtunk mélyebbre menni. Nem is készült el a kút.” Ez ráfizetés a mesternek, mert ha nincs víz, fizetséget sem kérhet a fúrásért. Egyébként az ár a furat mélységétől, a kiásott méterektől függ. A peredi kútásó már ismeri a környékbeli talajokat. Farkasdra, ha csak nem nagyon muszáj, nem megy. Mint mondja, ott homokos talaj van. Megtörtént, hogy a futóhomok elvitte az iszapolót, a 13 centi átmérőjű, másfél méteres vascsövet. De nemcsak a homokkal, hanem az agyaggal is problémák vannak.

Tíz év alatt megváltoztak

a talajvizek

A Tyukosék által használt kézi berendezéssel húsz méter mély kutat is lehet fúrni, legalábbis ez volt a legmélyebb, amit eddig ásott. Azt is tudnia kell a kútásónak, hogy az egyes területeken milyen a tulajdonsága a talajvíznek, hogyan változik a szintje. Mert nem mindegy, milyen mély a kút.

A szakember szerint tavasz és ősz között két-három méteres szintkülönbségek vannak a talajvízben. „Nyáron annyira leapadnak a talajvizek, hogy eltűnhet a kútból a víz. Tavasszal két méter mélyen is találunk már vizet, de nyáron öt méterre is lesüllyed a szintje. Amikor 11 éve elkezdtem a szakmát, még nem voltak ilyen különbségek, akkor nyáron is lehetett két-három méter mélyen vizet találni.” A változások okai szerinte az időjárásban keresendők, mert egyre kevesebb csapadék kerül a talajba.

Öreg kútba újat

Előfordul, hogy a valamikori ásott, kútgyűrűkkel kirakott, vagy falazott öreg kútba fúrnak újat. „Valamikor ezek a kutak arra szolgáltak, hogy az állatoknak vödörrel húzzanak belőlük vizet. Ma már mindenki szivattyút használ, tíz perc alatt fenékig kiürül, aztán várhat négy-öt órát vagy egy napot is, amíg megint megtelik a kút.” Az ilyen kutak, általában homokra épültek, a homokot a víz súlya tartja lenn, de ha leszívják róla a vizet, a homok feljön és elmozdíthatja a kútgyűrűt is. „Egy helyen az ásott kútba akartak fúratni egy mélyebbet. Olyan hat méter mélyen lehettünk, amikor a homok úgy elvitte a csövet, hogy az alja nekiütközött a kútgyűrűnek, nem is lehetett megásni az új kutat.”

A peredi kútásó már borospincébe is fúrt kutat. Persze nem kész, boltíves pincében állította fel a berendezést, hiszen ott el sem fért volna, hanem a még be nem fedett, épülő borospince fölé állította, úgy fúrtak kutat a pince mélyére. Ennek több előnye is van a szakember szerint: „Egyrészt biztosítja a páratartalmat, másrészt télen is négy-öt fokkal a fagypont fölött tartja a hőmérsékletet. A páratartalom főleg olyan pincékben fontos, ahol fahordókban tartják a bort. Mert ha nem lenne páratartalom, a fa a borból szedné magába a nedvességet, a gazda meg csodálkozhatna, hogy fogy a hordóból a bora.